A művész és a diákok megismerkedése: előbb személyenként, majd egyre inkább együttműködő közösséggé válva. Alapvető fogalmak és ismeretek gyakorlása, amelyek fontosak lesznek a későbbiek során: csoportformálás különböző módjai, különböző formációk, egymáshoz való hozzáállás, a bemelegítés és reflexió gyakorlatai. A hangsúly a biztonság, a koncentráció és az együttműködés megteremtésén lesz.

A művésszel történő első találkozástól fogva újszerű helyzetetekkel találkoznak a gyerekek: játékos, kreatív gyakorlatokkal jellemzett új munkamódszerekkel. Névjátékokon, ismert és új gyermekjátékokon, rajzon és táncon keresztül ismerik meg a művészt, a tanárokat és egymást a gyerekek.

Csodálkozz rá az otthonok és családok sokszínűségére, és fedezd fel az együttélés különböző módjait azáltal, hogy jobban megismered a saját, és társaid otthonát. Gondolkodj el azon, milyen egy jó otthon, hogyan lehet jó életet teremteni, és töprengj el, hogy te milyennek szeretnéd látni a ’jövő otthonait’. Gyűjtsétek össze, rendszerezzétek, írjátok körül, és magyarázzátok meg az eredményeiteket. Használd a memóriádat és az érzékeidet, hogy a bemelegítések során felidézd hétköznapi szokásaidat. Gyakorold a fizikai választ a reflexió során, figyelve és reagálva az ott elhangzó állításokra.

A diákok a 2. témában egy kutató munkájának támogatásán keresztül maguk is kis kutatókká válnak, azzal a feladattal, hogy gyűjtsenek információt saját, és osztálytársaik családjáról és otthonáról, és tegyék érthetővé és átadhatóvá azt a kutató számára. Az is körvonalazódni fog, hogy a diákok hogyan szeretnék érezni magukat az otthonukban, és a családjuk körében. A különböző drámapedagógiai és vizuális művészeti gyakorlatoknak köszönhetően a téma nagyon sok különböző aspektusból nyer megvilágítást, melynek konklúziójaként a kutató visszatér, és begyűjti a felhalmozott tudást.

A baráti kapcsolatok és a velük járó kihívások feltárása, irodalmi karaktereken, dalszövegeken, és a diákok saját tapasztalatain keresztül. Járjatok körül, osszatok meg, és fejezzetek ki különböző, a barátsághoz kapcsolódó érzelmeket, és gyakoroljátok a baráti kapcsolatokban felmerülő konfliktusok megoldását. Hangsúlyozzátok a csoportban a bizalom és a biztonság meglétének fontosságát, és próbáljátok megtapasztalni ezeket az érzéseket a gyakorlatban is. Gyakoroljátok a bemelegítés fokozatosan nehezedő feladatain keresztül, hogy milyen mozgás közben figyelni utasításokra, és fejlesszétek a fókuszálás és figyelem képességét a reflexiós gyakorlatokban.

Az osztály Ida Jackson „Léna és Annamari” című könyvén keresztül ismerkedik meg a barátság témakörével, és a történetre, valamint a diákok saját tapasztalataira, valamint a „Ki tud vitorlázni?” dal szövegére építve járja körül a témát. A munka közben az osztályon belüli kapcsolatok erősítésén is dolgozunk.

Hallgassatok sok, különböző helyen képződő hangot, fordítsátok át a hangokat szavakká, fedezzétek fel és írjátok le saját hangutánzó szavaitokat, és nyomozzatok újabb szavak után – a folyamat által növelve a diákok motivációját az írásra. Ismerjetek meg kérdezés- és interjú-technikákat, használjátok a memóriátokat és összpontosítsatok reflexió közben.

Az osztály kap egy kincsesládát, amit a 4. és 5. téma alatt szavakkal tölt meg. A diákok hanggyűjtőkké és szóvadászokká válnak, akik mind az iskolában, mind a szabadban nyomoznak (4. téma), majd az összegyűjtött szavakra építve a történetmeséléssel ismerkednek (5. téma).

A saját történetek létrehozásának inspirálása, a történetmesélés alapvető dramaturgiájának és technikáinak megismerése és gyakorlása. Cél, hogy a diákok nyugodtan tudjanak megosztani, visszajelzést adni és kapni, mely tevékenységekben gyakorlottá válnak a téma során. Cél továbbá a reflexiós tevékenység által a kérdezési- és interjútechnikák fejlesztése.

Az osztály kapott egy "kincsesládát", amelyet a 4. és 5. téma során arany szavakkal töltenek meg. Az 5. téma során a kincsesládában lévő szavakkal dolgoznak, a történetmesélés gyakorlásán és történeteik megosztásán keresztül.

Áttekinteni és átgondolni az előző témák tartalmát, és megállapodni arról, hogyan tervezzetek el, gyakoroljatok, és valósítsatok meg egy olyan tevékenységet, amelyet közönség előtt bemutattok, valamint hogyan reflektáltok erre. Mindezeket a művész, a pedagógusok és a diákok közösen vitassák meg, és így jussatok egyetértésre.

Írjátok le, hogy milyen tevékenységeket (bemelegítés, fő tevékenység és reflexió) választotok az egyes foglalkozásokhoz. A művész és a pedagógus együtt dolgoznak a „Szabadon választható!” téma megtervezésén és megvalósításán, amelynek az 1-5. témák tartalmára kell épülnie. A téma mögött az az elképzelés áll, hogy a végeredményt be kell mutatni közönség előtt, de a középpontba a folyamatot kell állítani, nem az eredményt. A munka ne legyen túl ambiciózus, inkább olyan tartalom fejlesztésére összpontosítson, amelyhez a tanulók kapcsolódni tudnak, és amelyet mindenki fontosnak érez. Szánjatok időt az előadás/bemutató/esemény utáni reflexióra, hogy a téma jól záruljon, és mindenki elégedett legyen. Ne felejtsetek el bemelegítést és reflexiót is beiktatni minden foglalkozásba.

Belehelyezkedés mások nézőpontjába, mások nézeteinek megismerése. Egy-két nemzedékkel korábban élők  életének feltérképezése, az időnek mint megfogható folyamatnak, majd mint élettörténetnek a megismerése. Interjútechnikák, jegyzetelés és meghallgatás, valamint és kis- és nagycsoportos eszmecserék gyakorlása.

A tanulók egész héten át a kezdetben kiosztott csoportban dolgoznak. Induláskor egy gyerek fényképét kapják meg, akit lépésről lépésre ismernek meg, ahogy haladnak a témában. Minden foglalkozás valamely új adalékkal egészíti ki a gyerekről kialakuló képet. Kiderül, hogy a gyermek régen volt fiatal, és most felnőttként a tanulók rendelkezésére áll egy interjú erejéig.  A bemelegítések során a diákok hol önmagukat, hol másokat adják más-más változatban. Csendes reflexiót végeznek ülve vagy sétálás közben. 

Fedezzünk fel és nyomozzunk! Az információk rögzítésére és rendezésére különféle megközelítéseket, technikákat és eszközöket próbáljunk ki. Erősítsük a tanulók önbizalmát, hogy legyen bátorságuk kifejezni saját gondolataikat és megérzéseiket. Gyakoroljuk az odafigyelést, a megosztást, az egyéni és a csoportos munkát, és koncepcionálisan dolgozni valós és elképzelt tárgyakkal. A tanulók anyagokat állítanak össze, bizonyítékokat listáznak, csoportokba osztják és feltárják őket, hogy azokból következtetéseket tudjanak levonni. Bemelegítéskor az éneklésen és testhasználaton keresztül felfedezik a számolást, osztást, szorzást. A reflexió során memóriájuk izmait erősítik, elmélyítik a megérzésről alkotott tudásukat, és eltűnődnek azon, hogy hogyan lehetne őket magukat ábrázolni.  

A tanulók detektívekké válnak, és a ’Költöző Doboz rejtélyét’ kutatják, hogy vissza tudják juttatni azt jogos tulajdonosához. Minden foglalkozás egy újabb lépés a nyomozásban, melynek során napról napra tárul fel a ’költöző doboz’ tartalma. 

A színeket használva kiindulópontként, a tanulók érzékszerveikkel és megfigyelőkészségükkel vizsgálják és magyarázzák az anyagok tulajdonságait (beltéren, és kint a természetben egyaránt), színek szerint rendezik őket, és reflektálnak a felfedezéseikre. A színek megfigyelésével, és a velük kapcsolatos érzéseik feltárásával a tanulók lehetőséget kapnak a színek „újrafelfedezésére”, a színekkel kapcsolatos szimbólumok és előítéletek megismerésére. Gyakorolják a döntéshozatalt, az együttműködést és saját személyes tapasztalataik átadását a reflexiók és bemelegítések során, a színeket használva kifejezési formaként. Digitális médián keresztül rögzítik, és elmagyarázzák munkájukat.

A téma során a tanulók különböző gyakorlati feladatokon keresztül tapasztalják meg a színeket, amelyek megfigyelést és alkotást is magukban foglalnak. A téma bevezetéseként a diákok meghallgathatnak egy mitikus történetet Amerika őslakosaitól, melynek címe: „Hogyan készült a szivárvány”. Ezután lehetőséget kapnak arra, hogy saját történetet alkossanak a színek eredetéről. Ezután felfedezhetik a tárgyak színeit, beltéren és a természetben egyaránt, jellemzik ezen tárgyakat, elemezik a felfedezett színeket, létrehoznak színspektrumokat, és végül készítenek egy „csúnya” és egy „gyönyörű” színekből álló képet.

Fedezzük fel az alakzatokat különböző környezetekben – bent az iskolában, kint a szabadban, a műalkotásokban, és ismerkedjünk tulajdonságaikkal. Hozzunk létre kiállítást geometrikus műalkotásokból. A folyamat során növeljük a tanulók önbizalmát, és támogatjuk az alakzatok és a prepozíciók tulajdonságainak megértését.

Az osztály tanulói alakzat-kutatókká válnak. Bent dolgozva megértik a különböző prepozíciókat és az alakzatok tulajdonságait. Bent az iskolában és kint a szabadban egy sor kihíváson dolgoznak majd, amelyeket levélben és sürgős hírek formájában kapnak. Megkeresik az alakzatokat, felfedezik tulajdonságaikat, és rögzítik ezeket az alakzat-felfedező füzeteikbe. Felfedezik a geometriát a művészetben, és megalkotják saját geometriai remekművüket.

Ismerkedés az emlékezet (a reflektálás a múltra) és a jövőre vonatkozó remények (a képzelet előrevetítése az időben) fogalmával, hogy elmélyítsük a tanulók figyelmét iskolai pályájukkal, bejárt útjukkal kapcsolatban. A tanulóknak lehetőségük lesz számos érzést kifejezni, az iskolában, és azon kívül szerzett tapasztalataikkal kapcsolatban, és elkezdenek barátkozni a gondolattal, hogy nem minden lesz szórakoztató, amit csinálniuk kell – de az élmények e spektrumának kifejezése és megosztása fontos és értékes folyamat

A digitális média feladatok sorozatán keresztül a tanulók állóképeket, rövid videoklipeket és kísérőzenéket készítenek, amelyek leírják és megjelenítik emlékeiket az első iskolai napjukról, valamint a következő tanévvel kapcsolatos reményeiket. A bemelegítések és a reflexiók egy tárgy (valós és láthatatlan) számos módon való átadásán alapulnak a csoportban, ami egyre bonyolultabbá válik. A tanulók többféle utat választhatnak ötleteik és érzéseik megosztására – pozitívat és negatívat egyaránt. Videót készítenek a következő év elsős diákjainak, saját pozitív emlékeik és tapasztalataik alapján. Úgy fejezik be a témát, hogy szöveget írnak az osztálydalukhoz

Tekintsétek át az előző témák tartalmát, és dolgozzatok vele, hogy közösen megegyezésre jussatok, és megtervezzetek, begyakoroljatok, és megvalósítsatok egy általatok választott formájú bemutatót, az általatok választott célközönségnek. Ne felejtsetek el reflektálni a folyamatra

A tanulók autentikus szituációkon keresztül fejlesztik angol nyelvű írásbeli és szóbeli önkifejezési képességüket (a norvég levelezőtársakkal folytatott kommunikáció során). A zenén keresztül a tanulókfelfedezhetnek és előadhatnak egy dalt, amely kórusművé válik, miközben megismerik a kiejtési mintákat, az angol szavakat és kifejezéseket. A leveleken keresztül a szóbeli kifejezések ismétlődnek, és írott szöveggé alakulnak. A témában a tanulók szabadon kifejezhetik magukat, vizuális történeteket alkothatnak, és egyúttal gyakorolhatják az angol nyelvű beszédet. Szöveges és kisfilmekben angol nyelvi példákat olvashatnak, hallhatnak, és segítséget kaphatnak ezek megértéséhez. A vizuális feladatok során a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy digitális eszközökkel, és anélkül is kifejezzék magukat

A diákok leveleket kapnak norvégiai tanulóktól, amelyekben az információk egy része hiányzik, és fantáziájukat kell használniuk a hiányosságok pótlására. Videót készítenek norvégiai diákoknak, alkotásokat készítenek a norvég levelezőtárs osztályról az iskoláról szerzett információk alapján, és egy hazugságokat is tartalmazó videót készítenek, amelyben bemutatkoznak. Ezenkívül a témát angol nyelvű dalok, és a hozzájuk kapcsolódó levélírás reflexió keretezi

Az érzés feltárása: a magány megfigyelése a testen, hangon, az osztálytársakkal való érzelmi és kapcsolati interakción keresztül, a felfedezést és a kreativitást egyaránt aktiváló feladatok során. A tanulóknak el kell gondolkodniuk azon, hogy mi a különbség az egyedüllét és a magány között, mérhető-e a magány, milyen helyzetekben lehet valaki magányos, és mit tehet önmagáért és másokért, akik megtapasztalják a magányt. Azáltal, hogy a témát saját testük, érzékszerveik és a másokkal való interakció segítségével tárják fel, a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy különböző perspektívákat lássanak a témában, és megoldást találjanak egy olyan dologra, amely most és a jövőben egyaránt releváns számukra. Gyakorold mások nézőpontjának megismerését, a testeden és hangodon keresztüli önkifejezést, az írásban és szóban történő fogalmazást, az együttműködést és a problémamegoldást.

A téma bevezetésekor a tanulók felfedezik, hogy valaki (egy magányos sárkány) járt az osztálytermükben, nyomokat, és egy hangfelvételt hagyott ott, amiből kiderül, hogy a sárkány magányos. A diákok lehetőséget kapnak, hogy segítsenek a sárkányon, hogy ne legyen többé magányos. Ezután felfedezhetik a témát a testük, a hangjuk, saját érzelmeik és érzékszerveik segítségével, valamint osztálytársaikkal együttműködve. A témában beszélgetünk a magányról, átéljük és feltárjuk azt, és alkotásba is foglaljuk. Végül a tanulók „szakértőkké” válnak, akik segítenek a magányos sárkányon.

Gyarapodjon a tanulók tudása a vírusok működéséről, arról hogyan befolyásolják a testet, és hogyan védekezik a hatása ellen a test, az immunrendszer és a védőoltás segítségével. Értsd meg, hogyan mozognak és reagálnak egymásra a szervezetben lévő különböző ágensek, fizikai mozgás és tánc segítségével

Az első hat alkalom a szervezet vírusfenyegetéssel szembeni harcában három ágensre összpontosít: a tüdőre (légzésgyár), a vírusokra és az immunrendszerre. Az utolsó hat alkalom (16. téma) elmélyíti a három ágens kapcsolatának megértését, és a három ágens közötti dinamika fizikai megjelenítésével zárul, ahol az egész rendszer egyszerre van játékban, játék/szerepjáték/tánc formájában.

A tanulók ismerkedjenek meg a védőoltással, és mélyítsék el a tudásukat arról, hogyan reagál egymásra a szervezetben a vírus, az immunrendszer és az oltóanyag, úgy, hogy a 15. téma gyakorlataiból és játékaiból szerzett tapasztalataikat és ismereteket új kontextusba, egy közösen létrehozott előadásba fordítják át. A tudásanyag feldolgozásának módját részben a tanulók határozzák meg, a felnőttek támogatásával. A bemelegítésben többek között a számi, roma, és magyar gyermekkultúra zenéjéból összeállított táncrepertoárt tárják fel és adják elő, a tanulók kísérletezhetnek a táncban a lüktetéssel, ritmussal, tempóval, dinamikával és formával. A reflexióban a hallgatók azon dolgoznak, hogy – bejárva a felfedezés, próbálkozás és tévedés folyamatát - hogyan tudnak a legjobban rögzíteni, emlékezetükbe vésni egy anyagot, majd az előadás után egy kipróbálnak egy módszert arra, hogy pozitív szemmel lássák egymást, és megköszönjék egymásnak a támogatást.

A vírus téma két részből áll, a 16. téma a második rész. Ez a 6 alkalom egy oltóanyag-fejlesztő/kutató (tanári szerepbelépés) látogatásával kezdődik, aki felkéri a tanulókat, hogy ismerkedjenek meg közelebbről a védőoltásokkal, és alkossanak egy olyan előadást, amelyben a légzés/tüdő, vírus, immunrendszer és az oltás közötti dinamikát eljátsszák színdarab/szerepjáték/tánc formájában. A tanulók ebben a témában egy olyan előadás létrehozásán dolgoznak, aminek bemutatóján jelen lesz az oltóanyag-fejlesztő/kutató és más közönség is.

A tanulók önbizalmának növelése, és képességeik fejlesztése a matematikai fogalmak gyakorlati feladatokban való alkalmazásában. Párban és csoportokban dolgozva a tanulók megosztják saját tudásukat, alkalmazzák ezt egy sor matematikai fogalom megismerésének és felhasználásának folyamatában, ideértve az élelmiszerek költségének kiszámítását, költségvetés kidolgozását, a pénzzel való munkát, a számok sorrendbe állítását magastól alacsonyig, és a becslésig. A reflexió részeként a törtek is bevezetésre kerülnek

Egy helyi Pizza Séf tanácsot kér a tanulóktól, mivel a gyerekek nem szeretnek az éttermében enni. A tanulók feltárják a pizzával kapcsolatos ismereteiket, és a tudásuk hiányosságait. Párjukkal egyeztetve olyan pizzát kell készíteniük, amelyet mindketten szívesen elfogyasztanának. Ezt egy sor kézműveskedő anyagból készítik el, majd a tanulók párban kiszámolják, mennyibe kerülne a pizza elkészítése. A diákok valódi pizzát készítenek a Pizza Séf által meghatározott költségvetésből. Pénzt használva megvásárolják a hozzávalókat a Pizza-boltból, saját pizzákat készítenek, és el is fogyasztják azokat. Tippelnek, majd kiszámolják, melyek a legnépszerűbb pizza alapanyagok. A téma azzal zárul, hogy a diákok megosztják tapasztalataikat a Pizza Séffel, hogy ő ezek alapján új gyermek pizza-menüt készíthessen.

Az előző témakörökből származó tartalom feldolgozása közös egyeztetéssel, tervezéssel, gyakorlással, kivitelezéssel és reflektálással, tetszőleges formátumban, választható célcsoport számára

Reflektere over og prosessere innholdet fra de foregående temaene gjennom sammen å bli enige om, planlegge, øve på, gjennomføre og reflektere over en visning i et valgfritt format og for en valgfri målgruppe.

A Naprendszer megismerése. A tanulók a Naprendszer modelljeivel dolgoznak, amelyekhez különböző léptékeket, arányokat és a Naptól való relatív távolságokat használnak. Különféle anyagok felhasználásával mérik, tervezik, modellezik a Napot és a Naprendszer bolygóit. Rajzolnak és festenek majd egy hatalmas napot is 2D-ben. Modellező agyagból, gipszkötésből, lufiból, gyapjúból és ragasztóból 3D-ben méretarányos modelleket készítenek a bolygókról. A tanulók kimennek az iskola közelébe, hogy a bolygókat a Naptól megfelelő távolságra helyezzék el. A reflexió részeként az univerzumról szóló filozófiai kérdéseket is feltárnak.

Egy animációs film bemutatja a gyerekeknek a Naprendszert, akik ezután az egyes bolygók méretét, színét és egyéb tényeit felmérve azon dolgoznak, hogy a bolygókat a Naptól megfelelő sorrendbe helyezzék el. A diákok megalkotnak egy hatalmas, 3,3 méter átmérőjű Napot és a Naprendszer bolygóit, különféle kézműves technikákkal. Ezután a Naptól megfelelő távolságra helyezik el a bolygókat egy szabadtéri helyen, az iskola közelében. A 6. foglalkozás tartalmáról a foglalkozásvezetők döntenek a tanulók érdeklődése alapján. A tanulók a bemelegítésben küldetésekre indulnak az űrben, és minden foglalkozáson a Naprendszerről szóló kvízre válaszolnak.

Annak vizsgálata, hogy a fizikai környezet hogyan hat az emberek élőhelyére, otthonára.

A tanulók saját területükön építenek menedéket a természetben. Elsajátítják a szükséges készségeket, ráébrednek az épületek sérülékenységére, megismerik közvetlen környezetük természeti adottságait. Beltéren a világ egy más pontjáról származó menedéket készítenek természetes anyagokból. Feltárják a menedékhely sebezhetőségét, reflektálnak a különböző otthonokra, és azok éghajlattal és társadalommal összefüggő sebezhetőségére.

A tanulók önbizalmának és készségeinek fejlesztése a földrajzi és térképészeti fogalmak környezetükre való alkalmazásában. A térképekhez és a földrajzhoz kapcsolódó kifejezéseket fogják használni, hogy ezek segítségével fedezzék fél és értsék meg az őket körülvevő világot. Készítenek majd térképet az osztálytermükről, és egy részletes térképet az iskoláról és környékéről. Megosztják egymással munkájukat, és felfedezik a térképek és a geocaching fogalmait, valamint a koordináták használatát egy adott területen található elemek megkeresésére.

A tanulók minden foglalkozáson egy Geográfus (Földrajztudós) utasításaira figyelnek, aki segíti őket a felfedezésben. Földrajzi kifejezések, koordinátatengelyek és kardinális iránylapok segítségével feltérképezik osztálytermüket, majd felfedezik a geocaching-et. Feltérképezik iskolájukat és közvetlen környezetét, felfedezik az iskolába vezető útvonalakat, a helyi környezetet, az ott található mesterséges és természeti tárgyakat. Az utolsó foglalkozáson koordinátákat használnak, és geocaching-kincsvadászatra indulnak az iskola területén.

Fedezzétek fel a különböző energiaforrásokat, beszéljetek arról, mi az az energia. Technológiai rendszerek, sebesség és hőmérséklet feltárása, modellek készítése, működésük és az energiához való kapcsolódásuk megismerése. Fedezzétek fel a fenntartható fejlődés néhány aspektusát. Szövegek feltárása és közvetítése versírással. Játék a nyelv ritmusával, a nyelv kreatív használata. Az elkészült munkák bemutatása. Fedezzétek fel, jellemezzétek és hasonlítsátok össze háromdimenziós tárgyak tulajdonságait. Vizsgáljátok meg az anyagok tulajdonságait, és osszátok meg az érzékszervi tapasztalataitokat.

A tanulók úgy ismerkednek meg az energiával, hogy megtanulnak energiameghajtású modellt készíteni, majd ezt megtanítják másoknak is. A tanulók ezután azon dolgoznak, hogy a költészet különféle formáin keresztül közvetítsék energiával kapcsolatos tudásukat. Mind a modelleket, mind a költészetet megosztják egymással. A bemelegítés közben gyakorolják az energiáról való szabad gondolkodást és írást, a reflexió pedig példákat ad arra, hogyan lehet a tanulókat gyorsan elgondolkodtatni a foglalkozáson tanultakról, és ösztönözni őket a kérdésfeltevésre. Az információk a tanárok számára is betekintést nyújtanak abba, hogy mire kíváncsiak a diákok. Ez a téma alapozza meg a 23. témában végzett munkát. Ezen kívül a téma a 15-16. témához is kapcsolódik: Vírusok, ahol energiával dolgoztak a testben, a testeket gyárként vizsgálva.

Képzeld el és írd le a jövőt rajzokon és modelleken keresztül. Fedezz fel, tervezz és alkoss energia-találmányokat saját ötletek alapján. Fedezd fel a különböző energiaforrásokat, és vizsgáld meg, hogyan lehet a természeti erőforrásokat fenntartható módon használni. Próbálj ki különféle ötleteket újrahasznosított anyagokból, és vigyél végig egy tervezési folyamatot. Mutass be, mesélj és érvelj szóban, szóbeli előadásban. Gyakorold a labda átadását és átvételét.

Ez a téma a 22. téma folytatása. A hallgatók megbízást kapnak a kutatótól/feltalálótól, hogy az utolsó foglalkozáson, egy iskolán kívüli, valós színtéren mutassák be energia-találmányaikat. A tanulók vázlatot, majd modellt készítenek a találmányról, mielőtt a modell bemutatásán dolgoznának. Visszajelzést kapnak a modellről és az előadásmódról, melyek alapján fejlesztik ezeket, végül a hallgatók bemutatják modelljeiket

Dolgozzátok fel, és reflektáljatok a Tanulás művészete teljes anyagára, és adjatok teret a diákoknak, hogy maguk elmondhassák és megmutathassák, hogy mit jelent(ett) számukra a Tanulás művészete élmény. Kommunikáljátok ezt a szülők, az iskola, és egyéb célcsoportok, szélesebb közönség felé. A végeredmény lehet kiállítás, film, vetítés, de mindenképpen rögzítsétek azt, hogy később elérhető legyen a Tanulás művészete projekt számára.

Írjátok le, hogy milyen tevékenységeket (bemelegítés, fő tevékenység és reflexió) választotok az egyes foglalkozásokhoz. A művész és a pedagógus együtt dolgoznak a „Szabadon választható!” téma megtervezésén és megvalósításán, amelynek az 1-23. témák tartalmára kell épülnie. Szánjatok időt a rendezvény utáni reflexióra, hogy a téma jól záruljon, és mindenki elégedett legyen. Ne felejtsetek el bemelegítést és reflexiót is beiktatni minden foglalkozásba.