Page 93 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

munkásképzőkben pedig – akárcsak a matema-
tika esetén – jelentős emelkedést.
• Az a kevés diák, aki községben működő közép-
iskolába jár (40%-uk szakiskolába), növelni tudta az átlagát, míg a megyeszékhelyen iskolába járók az átlagosnál nagyobb mértékben rontottak.
• Minél nagyobb az iskola, annál jobban csökkent az átlagos érdemjegy (lásd Függelék 18. táblázat).
A vizsgált folytonos háttérváltozók közül negatívan
hat a változásra
• a tanuló családiháttér-indexe,
• a szülők legmagasabb iskolai végzettsége,
• az otthoni PC-k száma.
Pozitívan hat
• a háztartásnagyság, illetve • a testvérek száma.
Negatív az együttjárás
• a telephely tanulói összetételindexével, valamint
• a fegyelmi és motivációs indexekkel (e három jel- lemző esetében a legmagasabb a korreláció).
Hasonlóan negatívan, ám kisebb erősséggel hat az érdemjegy változására a telephely jellemzői közül
• a diákok létszáma,
• az átlagos családiháttér-index értéke, • a diplomás szülők aránya, valamint
• a tantermi és számítógép-ellátottság.
Pozitívan hat érdekes módon a változásra a telep- helyen tanuló diákok
• családiháttér-indexének szórása, valamint
• a tanárok fluktuációja és
• a képesítés nélküli tanárok aránya (lásd Függelék
19. táblázat).
A némileg ellentmondásos korrelációk mögött több tényező együttes hatása munkál, a továbbiakban ezeket vesszük górcső alá.
8. Az abszolút és relatív teljesítmény, valamint a továbbtanulási aspiráció egymással való összefüggései
Az alapkérdésünk az, hogy a tanári értékelés hogyan hat a teljesítményekre és a továbbtanulási aspiráci- ókra.
A vizsgált mutatók között egyéni szinten szigni- fikáns és viszonylag erős a korreláció. A továbbta- nulási ambíció első ránézésre erősebben korrelál a teszteredményekkel, mint az osztályzatokkal (lásd 24. táblázat). Az osztályzatok a nekik megfelelő teszt- eredménnyel kevésbé korrelálnak, mint a kétféle teszteredmény, illetve a kétféle osztályzat egymással.
Úgy tűnik tehát, hogy az abszolút és az iskolában kapott relatív értékelés között van némi diszkrepan- cia, de a diákok 10.-ben mégis jobban bíznak önma- gukban, mint a tanári értékelésben.
Megváltozik a kép azonban, ha iskolatípusonként vizsgáljuk az összefüggéseket. A továbbtanulási tervekben a tanári értékelésnek főleg a matematika esetében lesz nagyobb szerepe, mint a tesztered- ményeknek. Az osztályzatok és a teszteredmények közötti összefüggés továbbra is 0,5 alatti, a szakisko- lákban kimondottan alacsony (lásd 25. táblázat).
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 93