Page 91 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

7.3.2. A változást befolyásoló tényezők
Megvizsgáltuk azt is, 8. osztályról 10.-re hogyan vál- toztak az egyes szegmensekben az érdemjegyek. A változás minden vizsgált kategoriális háttérváltozó esetében szignifikáns.
• A lányok átlagos érdemjegye nagyobb mértékben csökkent, mint a fiúké.
• Legjobban azok érdemjegye csökkent, akik szü- leinek főiskola végzettsége van, legkevésbé pe- dig azoké, akik szülei nyolc általánost végeztek.
• Ha a gyerek községben él, az negatívan hat az érdemjegye változására, viszont pozitívan, ha az iskola telephelye a községben van.
• Legjobban azok érdemjegye csökkent, akik átla- gos vagy jó anyagi helyzetben élnek, legkevésbé pedig az anyagi nélkülözésben élőké.
• Minél nagyobb az iskola, annál jobban csökkent az átlagos érdemjegy.
• Minden iskolatípusban csökkentek az érdemje- gyek, kivéve a szakmunkásképzőkben, ahol nö- vekedett az átlag a már korábban leírt összetétel- változás miatt is.
• A vizsgált háttérváltozók magyarázóereje (Eta- négyzet) azonban igen alacsony, kivéve az isko- latípust, amely 11%-ban magyarázza a változást (lásd Függelék 15. táblázat).
A folytonos háttérváltozók közül negatívan hat a változásra
• a tanuló családiháttér-indexe,
• a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, • az otthoni könyvek és PC-k száma,
vagyis minél nagyobb értéket vesznek fel ezek a vál- tozók, annál kisebb az osztályzatromlás.
Hasonló az összefüggés a telephely tanulói össze- tétel indexével, valamint a fegyelmi és motivációs in- dexekkel (e három jellemző esetében a legmagasabb a korreláció).
Hasonlóan negatívan, ám kisebb erősséggel hat az érdemjegy változására
• a telephely jellemzői közül a diákok létszáma,
• az átlagos családiháttér-index értéke,
• a diplomás szülők aránya,
• a tantermi és számítógép-ellátottság,
• valamint a továbbképzésben részt vett tanárok aránya.
Ugyanakkor minél nagyobb a háztartásnagyság, minél több a testvérek száma, a telephelyen tanuló diákok családiháttér-indexének szórása, valamint a tanárok fluktuációja és a képesítés nélküli tanárok száma, annál inkább romlik az osztályzat (lásd Füg- gelék 16. táblázat).
7.4. A magyar nyelv érdemjegye a 10. osz- tályban
• Mint azt korábban is láthattuk, a magyar nyelv tizedik osztályos félévi osztályzatai határozott összefüggést mutatnak a középiskola típusával.
• Minél magasabb szintű iskola tanulóit tekintjük, annál magasabb a magyar nyelv tantárgy jegyei- nek az átlaga.
• A vizsgált tényezők közül – a szelekció révén az összetételen keresztül – az iskolatípus határozza meg legerősebben az osztályzatokat.
• A tanuló neme is szignifikáns hatással bír: ma- gyarból is, akárcsak a matematika esetén, maga- sabb osztályzatokat kaptak a lányok, mint a fiúk, de ez – szemben a matematikával – összecseng a szövegértés teszteredményeinek nemek szerin- ti alakulásával.
• A szülők legmagasabb iskolai végzettsége itt is pozitívan korrelál az osztályzatokkal csakúgy, mint a szubjektív anyagi helyzet.
• A lakóhely és a telephely településtípusa szerint is azt látjuk, hogy míg a községektől a nagyvárosok (megyeszékhelyek) felé fokozatosan emelkedik az átlag, addig a fővárosi diákok osztályzatai kis- sé visszaesnek.
• Minél nagyobb az iskola, annál jobbak az átlagos érdemjegyek (lásd Függelék 17. táblázat).
7.4.1. A magyarnyelv-osztályzat változása 8.-ról 10.-re
Összességében negyed jeggyel romlottak a magyar nyelv félév végi osztályzatai nyolcadikról tizedikre a panelmintában szereplő tanulók körében. Az egye- sek aránya megháromszorozódott, a ketteseké közel másfélszeresére nőtt, az ötösöké pedig csaknem tíz százalékponttal visszaesett.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 91