Page 88 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
ban, az nagy valószínűséggel 10.-ben is jól szerepelt. Különösen a szorgalom- és a magatartásjegyek ese- tében magas a korreláció, de a matematika és a ma- gyar nyelv esetében is 0,5 feletti az együttható (lásd 15. táblázat).
Az irodalomosztályzatok változtak a legjobban 8.-
15. táblázat. A 8.-os és a 10.-es félév végi osztályza- tok egymással való korrelációja tárgyanként (Pearson- féle korrelációs együtthatók)
Az összefüggés szignifikáns *p<0,05; **p<0,01 szinten.
ról 10.-re, legalábbis egyéni szinten.
Ha iskolatípusonként nézzük meg, mennyit vál- toztak tárgyanként az átlagok a két év alatt, érde- kes tendenciákat láthatunk. A magatartás-osztály- zatok változtak a legkevesebbet, a matematika- és az irodalomosztályzatok a legtöbbet (különösen a négyosztályos gimnáziumokban és a szakközépis- kolákban). A hat, nyolc évfolyamos gimnáziumokban alig változtak az átlagos értékelések (itt nem történt iskolaváltás), a négyosztályos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban jelentősen csökkentek, a szak- iskolákban pedig nőttek (lásd 9. ábra). Ez utóbbi azért is meglepő eredmény, mert korábban láthattuk, hogy a matematikai teljesítményük alig javult a többi is- kolatípusba járókhoz képest, a szövegértésük pedig egyáltalán nem fejlődött.
Amennyiben az adott osztály átlagos matemati- ka- és szövegértés-teljesítményét nézzük, láthatjuk,
hogy a hat, nyolc évfolyamos gimnáziumok esetében négy-öt százalékos javulás tapasztalható, ami – mi- után itt nem történt iskolaváltás, tehát ugyanazok a tanulók tanultak a nyolcadik és a tizedik osztályban – nettó fejlődésnek tekinthető.
A másik három iskolatípus esetében viszont nem csak az időbeni változás, de a tanuló-összetételi ha- tás is szerepet játszhat a változásban. Kiolvasható, hogy az osztályátlagban végbemenő legnagyobb ja- vulás a négy évfolyamos gimnáziumban következett be, vagyis a nyolcadikos általános iskolai osztályból a legjobbak kerültek ide, az összetétel javulása miatt is emelkedett az osztályátlag (az általános iskolából a diák olyan osztályba kerül a gimnáziumban, ahol az általános iskolai osztálytársainál jobban tanulókkal van körbevéve). Ez párosul az egyéni fejlődés hatásá- val is, amit már korábban megmutattunk.
Jól látható az is, hogy a különböző iskolatípusba tartó tanulók nyolcadikban nem egyforma osztályok- ba jártak. A szakközépiskolában is hasonló folyama- tot látunk, mint a négy évfolyamos gimnázium esetén, de itt az induló érték (a nyolcadik osztályos átlag) ala- csonyabb. A legérdekesebb a szakiskola esete, ahol jól érzékelhető romlás következik be, vagyis a szakis- kolában továbbtanulók rosszabb összetételű osztály- ba kerülnek, mint amilyenbe az általános iskolában jártak. Tehát tetten érhető az iskolai szelekció.
Láttuk azt is, hogy a szakiskolai tanulók nyolca- dik osztályról a tizedikre egyáltalán nem fejlődnek magukhoz képest – ez annak is köszönhető, hogy jóval kisebb elvárásokat támasztó közegbe kerültek. Ugyanezt mutatják az osztályzatok is. Míg azok a tanulók, akik jobb közegbe kerültek, nagyobb elvá- rással is találkoznak (rosszabb osztályzatot kapnak ugyanazért a teljesítményért, tehát fejlődniük kell, ha szinten akarnak maradni), addig a szakiskolások jóval
Változó
p-érték
Magatartás
0,530**
Szorgalom
0,549**
Magyar nyelv
0,507**
Irodalom
0,488**
Matematika
0,527**
16. táblázat. Az osztály matematika- és szövegértési teljesítményátlaga 8. és 10. évfolyamon a 10. osztály isko- latípusa szerint (páros T-próba)
Iskola- típus
8 évf. gimnázium
6 évf. gimnázium
4 évf. gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Tantárgy
Matematika
Szövegértés
Matematika
Szövegértés
Matematika
Szövegértés
Matematika
Szövegértés
Matematika
Szövegértés
8.
1753
1740
1737
1726
1625
1605
1585
1561
1537
1508
10.
1837
1805
1822
1792
1741
1730
1632
1612
1444
1407
Változás
105%
104%
105%
104%
107%
108%
103%
103%
94%
93%
88 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán