Page 84 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
6. ábra. A szövegértési teljesítmény változása 8–10. osztály között iskolatípusonként; 2011–2013 (páros T-próba)
6.2.2. A változást befolyásoló tényezők
A teszteredmények változása 8. osztályról a 10.-re el- térően alakul a különböző demográfiai és intézményi szegmensekben.
• A fiúk átlagosan 54, míg a lányok csak 31 ponttal teljesítettek jobban 10. osztályban, mint 8.-ban.10
• A gyerekek eredménye a szülők iskolai végzettsé-
gének növekedésével párhuzamosan emelkedik.
• Mind a család, mind az iskola településtípusát te- kintve azt látjuk, hogy a vidéki városokban élők, illetve tanulók nagyobb mértékű javulást tudtak
véghezvinni, mint a falusiak vagy a budapestiek.
• A család szubjektív anyagi helyzete alapján leg- inkább azon családok gyerekei javítottak, akik átlagos szinten vagy az átlagnál jobban élnek, legkevésbé pedig a leghátrányosabb anyagi hely-
zetben élők.
• Az átlagos eredményeken leginkább a hat évfo-
lyamos gimnáziumba járók javítottak, legkevésbé pedig a szakközépiskolások – a szakiskolások pedig egyáltalán nem javultak.
• Ezzel együtt az iskolaméret szerint legjobban a közepes iskolákba járók javítottak a két év alatt, legkevésbé pedig a kis iskolákba járók (lásd Füg- gelék 12. táblázat).
• A matematikateljesítmény változását magyarázó
faktorokhoz hasonlóan itt is pozitív hatással van a változásra a tanuló minél jobb családi háttere és a szülők magasabb iskolai végzettsége. A nagyobb háztartás és a sok testvér negatívan hat a válto- zásra, míg az otthoni könyvek és számítógépek száma pozitívan.
• A telephely tanulói összetétele is pozitívan hat a változásra csakúgy, mint a telephely motivációs és fegyelmi indexe, valamint a tanulók átlagos családi háttérindexe, a diákok száma, illetve a tanterem-el- látottság. Minél több a diplomás szülő az iskolában, annál pozitívabb a változás. Negatívan hat a válto- zásra a tanulók családiháttér-indexének szórása, valamint a tanárok fluktuációja és a képesítés nél- küli tanárok jelenléte is (lásd Függelék 13. táblázat).
Összességében tehát azt látjuk, hogy mind a mate- matika, mind a szövegértés terén azon gyerekek ese- tében feltételezhető a matematikai képességek fejlő- désének nagyobb esélye, akik jobb családi háttérrel rendelkeznek, és olyan kisebb, de tanulói összetétel tekintetében magasabb státusú és viszonylag ho- mogén iskolába járnak, ahol általában állandó és jól képzett a tanári állomány. A lányok teljesítményének csökkenő léptékű javulása viszont további elemzése- ket igényelne, mert itt minden bizonnyal pedagógiai problémák is lehetnek a motiválás terén.
10 A lányok kisebb fejlődési üteme mögött biológiai tényezők is állhatnak, lehetséges, hogy ők korábban fejlődtek nagyobbat. Ehhez a 6. osztályos teljesítményt is be kellene vonni a modellbe, ami eme tanulmány kereteit szétfeszítette volna.
84 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán