Page 83 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

6.2. Szövegértési teszteredmények 10. osztályban
2013-ban szövegértésből a tizedik osztályosok átla- gosan 1649 pontot értek el az OKM tesztjén. A leg- jobban a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói teljesítenek (1808, 1795), a legrosszabbul pedig a szakiskolákba járók (1412). Míg a hat- és nyolcosztá- lyos gimnáziumok és a négyosztályos gimnáziumok
el a legmagasabb átlagos pontszámot, akik jónak tartják a helyzetüket (lásd Függelék 11. táblázat).
6.2.1. A teszteredmények változása 8.-ról 10.-re
A panelmintánkban vizsgált 10. osztályos szövegér- tési teszteredmények átlagosan 44 ponttal magasab- bak ugyanezen populáció 8. osztályos átlagteljesít-
10. táblázat. Szövegértési teszteredmények a 10. osztályban iskolatípusonként
8 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
4 évfolyamos gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Összes
<1
0,1%
0,0%
0,0%
0,1%
1,4%
0,2%
1
0,0%
0,0%
0,2%
0,5%
8,5%
1,5%
2
0,2%
0,3%
0,8%
3,5%
24,4%
5,2%
3
1,4%
2,3%
4,4%
15,4%
35,2%
12,9%
4
7,5%
9,5%
17,5%
32,9%
22,6%
23,3%
5
27,6%
29,3%
35,2%
32,8%
7,1%
29,6%
6
40,4%
37,6%
31,1%
13,0%
0,8%
20,5%
7
22,8%
21,0%
10,8%
1,9%
0,0%
6,9%
Átlag
1 808
1 795
1 735
1 618
1 412
1 649
N
2 778
4 132
25 840
26 773
10 076
69 599
között, valamint a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák között körülbelül 100 pont a kü- lönbség, a legnagyobb szakadék a szakiskolák és a szakközépiskolák között van: mintegy 200 pont, akárcsak a matematika esetén. Az adatok szerint a szakiskolások egynegyede teljesít a második vagy az az alatt lévő szinteken, ami azt jelenti, hogy ezek a diákok funkcionális analfabéták.
A vizsgált háttérváltozók mindegyike szignifikáns ha- tással van a teszteredményre.
• Szövegértésből a lányok (1665) jobban szerepeltek, mint a fiúk (1634).
• Minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál magasabb az átlagos szövegértés pontszáma is; a nyolc általánost végzett szülők gyerekei nagyjából 300 ponttal érnek el kevesebbet, mint az egyetemet végzett szülők gyerekei.
• A településtípus is befolyásolja az elért átlagos pontszámot, ennek átlagos értéke a településlej- tővel párhuzamosan csökken: Budapesten a leg- magasabb, a falvakban a legalacsonyabb (mind a lakóhely, mind az iskola esetében).
• A szubjektív anyagi helyzet tekintetében azok érik
ményénél. A különböző képességszinteken teljesítő tanulók aránya sem változott drasztikusan két év alatt.
11. táblázat. Szövegértési teszteredmények a panelmintában 2011-ben és 2013-ban (azok körében, akik mindkét évben szerepel- tek a kutatásban) (páros T-próba)
Képességszint:
2011 (8. osztály)
2013 (10. osztály)
első alatti matematikaszinten
0%
0%
első matematikaszinten
2%
1%
második matematikaszinten
7%
5%
harmadik matematikaszinten
17%
13%
negyedik matematikaszinten
28%
23%
ötödik matematikaszinten
28%
30%
hatodik matematikaszinten
15%
21%
hetedik matematikaszinten
4%
7%
Átlagos pontszám
1 605
1 649
Összes
72 389
69 599
Egyéni szinten nézve a változás valamivel kisebb mértékű: átlagosan 42 pont (N=66 678). A változás minden iskolatípusban szignifikáns, kivéve a szakis- kolákat, ahol egyáltalán nincs fejlődés (lásd 6. ábra).
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 83