Page 82 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
5. ábra. Matematikateljesítmény változása 8–10. osztály között iskolatípusonként, 2011–2013 (páros T-próba)
6.1.2. A változást befolyásoló tényezők
A matematika-teszteredmények változása 8. osztály- ról a 10.-re eltérően alakul a különböző demográfiai és intézményi szegmensekben.
• A fiúk átlagosan 48, míg a lányok csak 30 ponttal teljesítettek jobban a 10. osztályban, mint 8.-ban.
• A szülők iskolai végzettsége tekintetében csak azok eredménye romlott a teszten, akik szülei maximum nyolc általánost végeztek, a többiek eredménye a szülők iskolai végzettségének emel-
kedésével párhuzamosan növekedett.
• A család lakóhelyének településtípusa szerint leg- kevésbé a községben élők javítottak az átlagos eredményeken, legjobban pedig a kisebb váro-
sokban lakók.
• Ezzel szemben, ha az iskola településtípusa sze-
rint vizsgáljuk a kérdést, azt tapasztaljuk, hogy a községi iskolákba járók javítottak a legtöbbet9, míg legkevesebbet a városiak.
• A család szubjektív anyagi helyzete alapján leg- inkább azok gyerekei javítottak, akik szerint az átlagnál jobban élnek, legkevésbé pedig azok gyerekei, akik nagyon jól élnek.
• Az átlagos eredményeken leginkább a hat évfo- lyamos gimnáziumba járók javítottak, legkevésbé pedig a szakmunkásképzősök.
• Ezzel együtt az iskolaméret szerint legjobban a közepes iskolákba járók javítottak a két év alatt, legkevésbé pedig a nagy iskolákba járók (lásd Függelék 9. táblázat).
• A változásra pozitív hatással van a tanuló minél jobb családi háttere és a szülők magasabb is- kolai végzettsége. A nagyobb háztartás és a sok testvér negatívan hat a változásra, míg az otthoni könyvek és a számítógépek száma pozitívan.
• A telephely tanulói összetétele is pozitívan hat a változásra csakúgy, mint a telephely motivációs és fegyelmi indexe, valamint a tanulók átlagos családiháttér-indexe.
• Minél több a diplomás szülő az iskolában, annál pozitívabb a változás.
• Negatívan hat a változásra a diákok száma, a ta- nulók családiháttér-indexének szórása, valamint a tanterem- és számítógép-ellátottság.
• Negatívan hat a változásra az is, ha magas a ta- nárok fluktuációja és a képesítés nélküli tanárok aránya (lásd Függelék 10. táblázat).
9 Bár a községekben található középiskolákba járó diákok száma viszonylag alacsony (730), de az átlagos javulás 11 ponttal magasabb, mint a budapesti és 16 ponttal magasabb, mint a városi iskolákba járók esetében.
82 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán