Page 80 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
5.3. A változást befolyásoló tényezők
A továbbtanulási szándék a nyolcadik és a tizedik évfolyam között tapasztalható változását jóval kisebb mértékben befolyásolják a diákok, illetve az iskola jel- lemzői, mint maga a továbbtanulási ambíció.
Az egyéni tényezők közül nem mutat szignifikáns összefüggést a változással a háztartásnagyság, a testvérek száma és az otthoni PC-k száma. A szülők iskolai végzettsége továbbra is fontos, de leginkább a konzisztenciában: az alapfokú végzettségű, illetve az egyetemet végzett szülők gyermekei tartanak ki leginkább a korábbi elképzeléseik mellett. Az anyagi helyzet annyiban mutat összefüggést a változással, hogy a legjobb helyzetben lévők körében magasabb a felfelé váltók aránya.
Az iskolatípus szignifikánsan összefügg a tovább- tanulási hajlandóság változásával. A legnagyobb állandóság a nyolc évfolyamos gimnáziumban tanu- lókat és a szakiskolásokat jellemzi. A legtöbb változ- tatást a négyosztályos gimnáziumok tanulói hajtják végre, és inkább negatív irányban.
Az iskola jellemzői is kevésbé hatnak a továbbta- nulási tervek változására, és az összefüggés iránya is érdekesen alakul. Az iskola településtípusa valamivel erősebb összefüggést mutat, mint a lakóhelyé. A vá- rosokban működő középiskolák tanulóinak változtak legkevésbé a tervei (náluk a legnagyobb az állandó- ság). Átlagosan a legnagyobb (pozitív irányú) változás a községi iskolákba járó tanulókra volt jellemző. Az iskola nagysága (az adott képzési formában tanuló diákok száma) negatív összefüggést mutat a tovább- tanulási szándék változásával: vagyis minél nagyobb iskolába jár a diák, annál inkább csökkentek az ambí- ciói 8.-ról 10. osztályra. Az iskola tanterem-ellátottsága és a tanulói összetétel indexei is negatív hatással van- nak a változásra. (A számítógép-ellátottság ez esetben sincs jelentős hatással.) Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a nagy és erős iskolák némiképp visszavetik a ta- nulók önbizalmát. Erre utalnak a pedagógusokkal kap- csolatos összefüggések is. Azokban az iskolákban, ahol kisebb a szakképesítés nélküli tanárok aránya és kevesebb az új tanár, a tanulók nagyobb része célzott meg alacsonyabb iskolai végzettséget 10.-ben, mint nyolcadikban (lásd Függelék 6–7. táblázatok).
6. Abszolút teljesítmény6
6.1 Matematika-teszteredmények 10. osz- tályban
2013-ban a (panelmintánkban szereplő) tizedik osz- tályosok átlagosan 1670 pontot értek el az Országos Kompetenciamérés tesztjén matematikából. A leg- jobban a 6. és 8. évfolyamos gimnáziumok tanulói teljesítenek (1841, 1825), a legrosszabbul pedig a szakiskolákba járók (1450).
Míg a 6, 8 évfolyamos és a négy évfolyamos gimná- ziumok között, valamint a négy évfolyamos gimnáziu- mok és a szakközépiskolák között körülbelül 100 pont a különbség, a legnagyobb szakadék a szakiskolák és a szakközépiskolák között van: mintegy 200 pont.
A 10. osztályos matematika-teszteredményeket is meg- határozza néhány egyéni és intézményi szintű jellemző:
• A fiúknak valamivel magasabb, 1690 az átlagos pontszámuk, mint a lányoknak (1649).7
• A szülők végzettsége is befolyásolja a pontszá- mot. Akik szüleinek végzettsége maximum nyolc általános, azok több mint 300 ponttal maradnak le az egyetemet végzett szülőkkel rendelkező tár- saikhoz képest.
• Ehhez képest kisebb a különbség a lakóhely te- lepüléstípusa szerint: az átlagos pontszám a köz- ségekben a legalacsonyabb (1542), míg a legma- gasabb Budapesten (1714).
• Ehhez nagyon hasonlítanak az értékek akkor, ha az iskola településtípusát vizsgáljuk. Vagyis a te- lepülési lejtőn lefelé haladva egyre alacsonyab- bak az átlagos pontszámok.
• Azok gyerekei érték el a legalacsonyabb pontszá-
6 Tanulmányunkban a tesztpontokkal mért teljesítményt nevezzük abszolútnak, de mint majd ez nyilvánvalóvá válik, maga a tesztekkel mért teljesítmény is relatív, a tanári értékelés meglehetősen befolyásolja ennek időbeli alakulását.
7 A lányok alacsonyabb teljesítménye szorosan összefügg az alacsonyabb önhatékonyságukkal. Azonos motivációs szinten a lányok jobban teljesítenek (Csül- lög–D. Molnár–Lannert, 2014). Ez valószínűleg betudható annak, hogy a zömében nő pedagógusok nem motiválják a lányokat eléggé a matematika területén.
80 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán