Page 78 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
ményekbe járóknak kevesebb mint fele. Ez ugyan- akkor megtévesztő lehet. Ismerjük azt a perverz összefüggést, hogy Magyarországon a nagyobb osztályokban magasabb a teljesítményszint. A nagy létszámú osztályok létezése ugyanis általában az elit iskolákra jellemző, ahol a tanulók többségének dip- lomás a szülője. Ma – a demográfiai hullám miatt – Magyarországon az iskola mérete az, ami leginkább árulkodik az iskola sikerességéről. Nem a nagy mé- rete miatt eredményes azonban az iskola: ezek az iskolák azért eredményesek a nagy méretük ellenére is, mert speciálisan szelektált tanulói összetételük teljesítményét nem rontja, ha kevesebb figyelem jut rájuk, mert ezt ellensúlyozni képes a család társa- dalmi tőkéje.
Telephelyi szinten a legfontosabb tényező az isko- lába járó tanulók összetétele (tanulói összetétel in- dexe, átlagos családiháttér-index, diplomás szülők aránya, átlagos teszteredmények, motivációs index). A tanulók heterogén összetétele viszont nem kedvez a továbbtanulási hajlandóságnak: minél nagyobb a családiháttér-indexek szórása egy iskolán belül, annál kisebb mértékű a továbbtanulási kedv. Ezt magyaráz- hatja a magyar pedagógusok differenciálatlan nevelési gyakorlata, ahol személyre szabott megközelítés hiá- nyában a pedagógus ideális tanulót megcélzó tanítása nem fog célba érni, amennyiben az osztályában éppen az ideáltipikus tanuló éppen nincs jelen.
A telephely fegyelemindexe is szignifikánsan ösz- szefügg a motivációval, de a korrelációs együttható
itt már nem olyan erős (r<0,3). A fegyelmezettségi in- dex egyébként pozitívan jár együtt a teljesítménnyel, a PISA-adatok elemzése például azt mutatja, hogy a matematikateljesítményt jótékonyan befolyásolja az osztályteremben meglévő fegyelmezettség, ami va- lószínűleg nem független a tanulók motiváltságától (Csüllög–D. Molnár–Lannert, 2014).
Az iskola infrastrukturális ellátottsága (számítógép, szaktantermek) még kisebb befolyással van a diákok továbbtanulási hajlandóságára (r<0,1). Ez nem megle- pő. A PISA digitális szövegértés-felmérés éppen azt a meghökkentő tényt hozta felszínre a magyar és lengyel diákok esetében, hogy az iskolai számítógép-haszná- lat éppen negatívan korrelál a digitális szövegértésük- kel. Más országokban pedig nem találtak szignifikáns kapcsolatot az iskolai géphasználattal, ellenben az ott- honi számítógép-használattal (PISA, 2009).
A tanári kar összetételének hatása, bár nem jelen- tős, de tetten érhető az OKM adatai alapján. Itt leg- inkább a képesítés nélküli pedagógusok aránya függ össze a továbbtanulási ambíciókkal, méghozzá nega- tív előjellel. Ugyancsak negatív (bár gyengébb) hatá- sa van a fluktuációnak. A szaktárgyi továbbképzésen részt vett pedagógusok aránya viszont jótékony (bár nem túl jelentős) befolyással van a diákok továbbta- nulási kedvére (lásd Függelék 4–5. táblázatok).
5.2. A továbbtanulási szándék változása
Ha a továbbtanulási szándék változását vizsgáljuk a paneladatbázisban, azt láthatjuk, hogy összessé-
6. táblázat. A továbbtanulási szándék változása a panelmintában (azok körében, akik mindkét kutatásban részt vettek; a válasz- hiányok kivételével)
Megcélzott iskolai végzettség:
2011-ben nyolcadikosok
2013-ban tizedikesek
Fő
%
Fő
%
8 általános
241
0,4%
396
0,7%
szakmunkásképző
5 030
8,1%
4 637
7,6%
érettségi
20 103
32,5%
21 070
34,6%
felsőfokú alapképzés
14 573
23,6%
13257
21,8%
felsőfokú mesterképzés
15 628
25,3%
15 481
25,5%
doktori
6 228
10,1%
5 985
9,8%
alapfok
5 271
8,5%
5 033
8,3%
középfok (érettségi)
20 103
32,5%
21 070
34,6%
felsőfok (diploma)
36 429
58,9%
34 723
57,1%
Összes
61 803
100%
60 826
100%
78 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán