Page 77 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

arányban aspirálnak a felsőoktatásra, és ugyanígy jellemző, hogy mindig kevesebben aspirálnak a szak- iskolai végzettségre, míg az érettségi esetén nincs eltérés a lányok és fiúk esetén (lásd 3. ábra). Ennek magyarázata részben kínálatoldali is lehet: köztudott, hogy a magyarországi szakképzés nem bővelkedik az ún. „lányos” szakmákban (Mártonfi, 2013). A fiúk szá- mára a szakma elsajátítása és az érettségi megszer- zése sokkal vonzóbb, mint a lányok esetében.
gimnáziumokban, ahol az erős homogén csoport (kortársak hatásán és tanári attitűdön át) felerősíti a pozitív várakozásokat.
A településtípus (mind a lakóhelyé, mind az iskoláé) is szignifikánsan meghatározza a motivációs szintet. Minél nagyobb városban él vagy tanul egy diák, annál valószínűbb, hogy egyetemet szeretne végezni, és minél kisebb településen lakik vagy jár iskolába, annál valószínűbb, hogy csak szakmát akar tanulni. A helyi
3. ábra. A lányok és fiúk továbbtanulási elképzelései tizedikben a matematikaosztályzat tükrében
A testvérek száma negatívan korrelál a tovább- tanulási motivációval: akiknek nincs testvérük vagy csak egy van, azokra inkább jellemző, hogy az érett- ségi után továbbtanulnának, mint akiknek több test- vérük van. Minél több a testvér, annál kisebb a va- lószínűsége a diplomaszerzésnek, illetve a doktori fokozatra való pályázásnak. Itt szintén felfedezhetjük a racionális költség-haszon elemzési hátteret.
Az iskolaváltás inkább hat kedvezően a továbbta- nulási kedvre: azok, akik általános iskolát váltottak, nagyobb arányban terveznek egyetemre menni, mint akik ugyanabban az iskolában maradtak a nyolcadik osztály végéig. Ez nem független az összetételhatás- tól, vagyis attól, hogy az általános iskolában eredmé- nyesebb tanulókat találjuk a hat-nyolc évfolyamos
oktatási kínálat és a helyi társadalom rétegzettsége egyaránt befolyásolhatja a továbbtanulási irányokat. Az előbbi esetén a nem megfelelő kínálat esetén csak a mobilabb és magasabb jövedelmű rétegek enged- hetik meg maguknak a távolabb elhelyezkedő, de magasabb minőséget nyújtó iskola választását. Más- részt a kínálat összefügg a helyi társadalmi igények- kel is: minél rétegzettebb a társadalom, annál inkább tükrözi a kínálat is ezt a megosztottságot, és találunk nagyobb arányban szerkezetváltó gimnáziumokat (Lannert, 2004).
Az iskola nagysága is számít: minél nagyobb is- kolába jár a diák, annál inkább jellemző, hogy to- vább szeretne tanulni. A nagy iskolákba járók közel 60 százaléka akar diplomát szerezni, a kisebb intéz-
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 77