Page 76 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
osztályzat esetén már lényegesen kisebb a különb- ség a felsőoktatásban továbbtanulni vágyó diákok aránya között a családi háttér szerint (20% alatti, míg az alacsonyabb osztályzatok esetén 40%). Jeles osztályzattal pedig senki sincs, aki érettséginél ala- csonyabb szintre aspirálna. Az iskolázottabb szülők gyermekeinél már a kettes osztályzatnál megjelenik ez a trade-off (átváltási pont): esetükben már ezzel az osztályzattal is megéri a kockázatosabb felsőoktatási továbbtanulást választani.
korlátozottá válik, amennyiben a pedagógus ala- csony szintű elvárásai és nem megfelelő értékelése eleve kisebb intenzitású pályára állítja a tanulót. Ez a folyamat már az iskolai évek elején elkezdődik, így a folyamat végén kialakuló osztályzat ténysze- rűen jelzi a tanuló teljesítményét, ám ha időben visszatekintve úgy tűnik, hogy a pályáját eltérítet- ték, ez a bizonyos osztályzat nem tükrözi a tanuló- ban rejlő valódi potenciált.
2. ábra. A különböző szinteken továbbtanulni kívánó tanulók aránya a szülők iskolázottságának függvényében nyolcadik évfolyamon
Megjegyzés: kék színek: kevésbé iskolázott szülők gyerekei; piros színek: diplomás szülők gyerekei
A szegényebb, iskolázatlanabb szülők gyermekei tehát jóval érzékenyebbek a teljesítményre, ennek következtében minél jobb a tanuló teljesítménye, annál inkább mérséklődik a két réteg közötti kü- lönbség a továbbtanulást tekintve (Moksony, é. n.; Boudon, 1981). A szegényebb családok esetén csak akkor éri meg a hosszabb jövedelemkiesést és a gyakran pluszberuházást igénylő felsőoktatási pályát választani, ha minél kisebb a kockázata an- nak, hogy a gyermek nem tudja befejezni, más szó- val: minél nagyobb az esélye annak, hogy meg is szerzi a diplomát (Lannert, 1998). A továbbtanulási döntések esetében tehát korlátozott racionalitás érvényesül. Ez a fajta racionalitás pedig különösen
A továbbtanulási szándék tehát sokkal erősebb a relatíve jó anyagi körülmények között élő tanulóknál, mint a szegényebb családban élőknél, mindemellett nemcsak az anyagi, hanem a szellemi tőke is fontos: a családban lévő könyvek száma is pozitívan befolyá- solja a diákok motivációs szintjét. Ugyancsak pozitív hatással van a továbbtanulási aspirációkra az otthoni számítógép-ellátottság is.
Nembéli eltérések is megállapíthatók. A lányok jobban motiváltak, mint a fiúk: nagyobb arányban tervezik felsőfokú, illetve doktori végzettség meg- szerzését. Jól láthatóan a lányok ugyanolyan mate- matikaosztályzattal mindig 10 százalékkal nagyobb
76 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán