Page 73 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

felértékelődnek azok az iskolák, amelyek mindezek ellenére is eredményes pályára tudják állítani a hát- rányosabb helyzetű tanulókat. Az ilyen jellegű indi- kátorokat hozzáadottérték-típusú indikátoroknak tekinthetjük. Míg korábban a fentieket leginkább a családi háttérrel kontrollált eredményességi indiká- tor jelentette, addig mára már – az idősoros, ösz- szekapcsolható egyéni tanulói adatoknak köszön- hetően – a korábbinál megbízhatóbb mutatókat is létre tudunk hozni. Hozzáadottérték-típusú mutatót közöl egyrészt az OKM-adatok alapján létrehozott telephelyi jelentés (erről lásd még a kötetben Zemp- léni András tanulmányát), másrészt a PISA-adatok elemzésében is egyre inkább előtérbe kerülnek a reziliencia3 mutatói.
A teljesítmények és a motiváció között erős a kapcso- lat. Viszonylag keveset tudunk arról, hogy vajon mivel képes az iskola kifejteni ez irányú hatását – a szakiroda- lom szerint leginkább a tanuló motivációját befolyásol- hatja, elsősorban ezen a téren tud pozitívan beavatkozni. A magyar tanulók matematika terén 2012-ben bekövet- kező – 2003-hoz viszonyított – romlása például annak rovására írható, hogy jelentős hanyatlás következett be a matematikai önhatékonyságukban, vagyis kevésbé hitték el magukról, hogy képesek lennének megoldani bonyolult matematikai feladatokat. Az önhatékonyság romlása mögött pedig komoly tanulásszervezési és ta- nulási stratégiai problémák húzódnak, amelyek nem függetlenek a magyar tantervi szabályozástól és a peda- gógusok minőségétől (Csüllög–Molnár–Lannert, 2014).
4. A továbbtanulás mint a középiskolai munka indikátora
Amikor oktatási indikátorokról beszélünk, akkor leg- inkább az oktatás eredményességére vagyunk kí- váncsiak – a középiskolai munka indikátorai között is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Magyaror- szágon 2006-ig a Neuwirth Gábor szerkesztésében és az Országos Közoktatási Intézet gondozásában megjelenő A középiskolai munka néhány mutatója című kötetekben közölték a felsőoktatási intézmé- nyek felvételi arányait. Ezekben mind az érettségin elért pontszámok, mind az országos versenyeken elért eredmények fontos mutatókként szerepeltek. Fontos megállapításai voltak ezeknek a köteteknek, hogy egyrészt nagyarányú növekedés következett be a felsőoktatásban tanulni kívánók számában,
másrészt egyre tágabbra nyílt az olló két szára a leg- jobb és a legrosszabb intézmények között. A sikeres felvétel mellett a jelentkezés szándékát is nyomon követték, hiszen egy-egy középiskola eredményes- sége nemcsak abban mutatkozik meg, hogy kellően motiválni tudja a tanulóit a továbbtanulásra, hanem abban is, hogy jól fel is készíti őket. A kiadványban a középiskolák kilencedikes tanulóinak általános is- kolai osztályzatai is szerepeltek (ezeket egy külön adatfelvétel keretében rögzítették). Érdekes módon, a negyedikesek felvételi eredményeivel a kilencedi- kesek általános iskolai osztályzatai jobban korrelál- tak, mint saját érettségi eredményeik.
3 A reziliencia fogalmát leginkább úgy érthetjük itt, hogy egy tanuló családi hátteréből következő eredménye mennyire tér el pozitív irányban a várhatótól. (A kötet- ben lásd még Papp Z. Attila tanulmányát.)
4 Itt jegyezzük meg, hogy mind a mai napig csak a felsőoktatásba felvételizők érettségiadatai elérhetők kutatási célból, így ez semmiképpen sem fedi le a közép- iskola valódi munkáját, csak egyetlen spektrumát. Így éppen a gyengébben szereplők hiányoznak a Felvi adatbázisából, ezzel a középiskolák munkája felülértékelt lehet. Másrészt hiányoznak a külföldön továbbtanulók adatai is, így a felvételi arányok esetében nem lehetséges teljesen tiszta képet kapni. A helyzeten minden- képpen javítana, ha egyrészt az érettségi-adatbázisból is teljes körű és kutatható adatbázis készülne a KIR-STAT- és az OKM-adatbázisokhoz hasonlóan, másrészt ha lenne nyilvántartás a külföldön tanulókról is. Ez utóbbi jelenség 2006-ban még nem volt olyan mértékű, mint napjainkban, így ennek az információnak a hiánya egyre inkább torzítja a középiskolák valós megítélését.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 73