Page 71 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

3. Az ambíciók, a teljesítmény és az osztályzatok
A továbbtanulási szándékot erőteljesen befolyásol- ja az osztályzat – és az ebből következő tanulmányi átlag –, mivel ezzel az információval közli a pedagó- gus a tanulóval a teljesítményéről szóló véleményét. A továbbtanulással kapcsolatos racionális mérlege- lésben éppen ezért döntő szerepe van, hiszen befo- lyásolja a jövőbeni sikerességről alkotott elképzelést is. Így azok, akik nem tudnak finanszírozni egy koc- kázatosabb továbbtanulási döntést, eleve kisebb as- pirációval indulnak majd el. Ez magyarázza, hogy a kedvezőbb családi hátterű tanulók hajlamosak akár rosszabb jegyekkel is a felsőfokú irányt választa- ni, míg a hátrányos helyzetű gyerekek ezt a döntést csak a majdnem biztos siker reményében – vagyis a jó osztályzat birtokában – merik bevállalni (Lannert, 1998 és 2003).
Az osztályzatok tanulók ambícióira gyakorolt hatá- sáról a PISA-adatok alapján az OECD egy egész kö- tetnyi elemzést adott ki (Grade expectations, 2012). Azért is fontos ez a téma, mert – ahogy már említettük – a tanárok az osztályzatokkal közvetítik elvárásaikat a tanuló felé, és azokon keresztül is motiválják őket. A nem megfelelő értékelés ugyanakkor el is bátorta- laníthatja a gyerekeket.
Ezért izgalmas kérdés: vajon mit osztályoz a peda- gógus, milyen tevékenységek, viselkedések és ténye- zők azok, amelyek a tanári értékelést befolyásolják.
Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudja- nak, 2009-ben a PISA-adatfelvételt kiegészítette egy továbbtanulási kérdőív is, amelyben a továbbtanulási elképzelések mellett a tanult idegen nyelv osztályza- tait is megkérdezték (feltételezve, hogy ez a terület az, ahol leginkább összehasonlíthatók a különböző országokban adott osztályzatok). Az eredmények azt mutatják, hogy az osztályzatok pozitívan jár- nak együtt a szövegértési kompetenciával. Különö- sen erős az összefüggés (0,5-nél nagyobb) nálunk, Lettországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Szintén erősen összefüggnek az osztályzatok a ta- nulási stratégiákkal, különösen Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. Érdekes módon
ugyanakkor nálunk leginkább a memorizálással függ össze az osztályzás, az elaborációs vagy kontrollstra- tégiákkal kisebb mértékben, mint a többi országban. A tanár-diák kapcsolatot is nálunk értékelik leginkább az osztályzatokon keresztül. Ugyanakkor az OECD szakértői megjegyzik, hogy az efféle értékelési ma- gatartás azt a viselkedést ismeri el, amely mellett könnyű az óravezetés, de valójában ez a fajta visz- szajelzés kevés hozzáadott értékkel rendelkezik a diák tanulási potenciálja fejlesztését illetően. A tanuló viselkedésének megjelenése az osztályzatban lehet akár célellentétes, Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol viszonylag magas azon iskolák aránya (5%), ahol az osztályzás és a szöveg- értési teljesítmény között negatív a korreláció (Grade expectations, 2012).
A tanulók jövőbeli elképzelései és az osztályza- tok közötti kapcsolat kifejezetten erős nálunk, va- lamint Lengyelországban, Portugáliában, Szerbiá- ban és Szlovákiában. Az egy szórással magasabb osztályzattal rendelkező tanulók inkább gondolják, hogy diplomások lesznek, mint azok, akik 50 pont- tal (félszórásnyival) magasabb eredményt érnek el matematikából és szövegértésből. Ausztriában, Len- gyelországban és nálunk a kedvezőbb családi hát- terű tanulók jóval nagyobb arányban (háromszor na- gyobb valószínűséggel) gondolják azt, hogy diplomát szereznek, mint az átlagos hátterű tanulók. Általában igaz, hogy a megfelelő családi háttérrel rendelkező tanulók jobban is teljesítenek. Ausztriában, nálunk és Szlovákiában 40 százalékot magyaráz a státusfüg- gő továbbtanulási elképzelések közötti szórásban a társadalmi-szociális háttér által meghatározott telje- sítmény. A teljesítménnyel kontrollálva általában a je- gyek kevésbé magyarázzák a továbbtanulási elkép- zelésekben tapasztalható eltéréseket, de nálunk az osztályzatok hatása erős marad. Az osztályzatok és a családi háttér kettős hatása ott érhető tetten, ahol a hasonló osztályzatokkal rendelkező tanulók között a jobb háttérrel rendelkezők négyszer nagyobb va- lószínűséggel gondolják, hogy diplomát szereznek, mint hátrányos helyzetű társaik. Ugyanakkor érde- kes, hogy az egyetemi végzettség megszerzésével
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 71