Page 72 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
kapcsolatban nálunk 2003 óta visszaesés történt az aspirációk terén (Grade expectations, 2012, 22.), és csökkent a felfelé törekvő mobilitásban való hit. Nálunk, akárcsak Ausztriában vagy Szlovákiában és Horvátországban, az érettségit nem adó szakképzési programokban tanulóknak kevesebb mint öt száza- léka reméli, hogy lesz diplomája. Míg az osztrák és lett tanulók egyre bizakodóbbak, addig 2003 és 2009 között nálunk – szinte egyedüliként – nőtt a gyere- kek lefelé irányuló mobilitásérzete. Ezt táplálhatja az is, ha a pedagógus szisztematikusan az előnyösebb helyzetű tanulót díjazza, így az egyenlőtlen osztály- zás erősíti a különbségeket és mérsékeli a felfelé tar- tó mobilitást.2
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az osztályzatokat gyakran normatív alapon, az adott osztályközösségben elfoglalt hely szerint adják. Így ugyanaz az érdemjegy más és más jellegű iskolák- ban eltérő értékkel bírhat. Különösen az USA-ban figyelték meg az osztályzatok inflálódását, ahol a jobb társadalmi hátterű családok gyerekeit fogadó magániskolák hajlamosak voltak felülosztályozni. Az OECD-vizsgálat alapján egyébként ez a jelenség ke- vésbé jellemző nálunk, az öt osztályzat mindegyikét használják a pedagógusok. A normatív osztályzási gyakorlat Európában leginkább Ausztriát, Lengyel- országot és Portugáliát, az osztályzatok inflálódása pedig Ausztriát, Olaszországot, Szlovákiát és Len- gyelországot jellemzi.
Azt láthatjuk tehát, hogy az osztályzatok nagymér- tékben befolyásolják a fiatalok jövőbeli elképzeléseit. Az érdemjegyek azonban nem csak a standard telje- sítményen alapulnak, sok más faktor is hatást gyako- rol rájuk, mint például a tanuló neme (lányok általában jobb osztályzatokat kapnak), a családi háttere, a vi- selkedése és a tanulási stratégiái.
Vajon igaz-e, hogy az osztályzatokon át hat a tanár az ambícióra, és ezzel eltérítheti a tanuló teljesítmé- nyét? Ez különösen érdekes kérdés lehet a közép- iskolai indikátorokat tekintve, hiszen az egyik ilyen teljesítményindikátor a középiskola sikeres továbbta- nulásra serkentő képessége. De vajon a tényszerűen megvalósuló továbbtanulási arányok valóban tükrö- zik a középiskolák teljesítményét?
Amennyiben nálunk is működik a Pygmalion-/Gó- lem-hatás, és a tanárok értékelését a teljesítménytől független faktorok is befolyásolják, akkor a tanulók hátterétől függő osztályzatok olyan téves informáci- ót adnak számukra, amellyel olyan utat választanak, amellyel beteljesítik tanáraik próféciáit. Ha ez így van, akkor viszont a továbbtanulási elképzelések és ará- nyok nem feltétlen tükrözik egyértelműen a közép- iskola munkáját. Így kifejezetten érdekes lehet, hogy vannak-e olyan intézmények, ahol inkább a Pygma- lion-hatás (többet várnak el, mint amit az előítéletek alapján várnának, és ezért jobban is teljesítenek a ta- nulók), vagy pedig a Gólem-hatás (nem a teljesítmé- nyük, hanem egyéb, az előítéleteket tápláló faktorok alapján értékelik a tanulókat, ezáltal megakadályoz- zák, hogy valóban kibontakozzanak) érvényesül.
3.1. A teljesítmény és a családi háttér a PISA-eredmények tükrében
A PISA-felvétel eredményei azt mutatják, hogy a ma- gyar tanulók teljesítményét nagymértékben megha- tározza a családi háttér. A legfrissebb PISA-adatok szerint a tanulói teljesítmény szórásnégyzetének 23,1 százaléka származik az ESCS-index különbö- zőségeiből (PISA; Oktatási Hivatal, 2013). Ráadásul nálunk a tanulók teljesítménye az iskolán belül ho- mogénebb, mint az OECD-országokban általában, az iskolák között ugyanakkor nagyobbak a különb- ségek. Ennek az eleve elrendeltségnek a fényében
Magyarországon az osztályzatok erősen összefüggnek a teljesítménnyel, s kevésbé jellemző a normatív vagy inflálódó osztályzás. Mégis, az elmúlt években nálunk csökkentek leginkább a felfelé tartó mobilitási elképzelések: a fiatalok elbá- tortalanodtak. Kérdés, hogy az idő vonatkozásában vajon miként hat egymásra az értékelés és a teljesítmény. Ameny- nyiben a pedagógus a korai szakaszban nem a teljesítmény, hanem más szempontok alapján értékeli a tanulót, ezáltal befolyásolhatja a teljesítményét, és olyan tanulási utakra terelheti, ahol már valóban rosszabbul fog teljesíteni, igazolva a korábbi szakaszban kapott értékelést.
2 Érdekes módon a társadalmi háttér és az osztályzatok közötti legerősebb kapcsolatot Lengyelországban tapasztalták az elemzők.
72 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán