Page 68 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
A két adatbázis összekapcsolásából következő lemorzsolódásról
Az eredetileg 95 649 tanuló adatait tartalmazó 2013-as adatbázisból 78 999 esetet tudtunk a 96 843 elemű 2011-es, 8. osztályos tanulói adatbázishoz hozzáfűzni. A két felmérésben összesen 113 493 tanuló szerepelt. A 10. osztályban a lemorzsolódás egy része az iskolarendszer tényleges elhagyásával magyarázható, erre utal a kiesők kedvezőtlenebb demográfiai helyzete. A másik rész csakúgy, mint a 8. osztályban, a hiányzásokból eredeztethető. Ha összehasonlítjuk a 8.-ban és 10.-ben hiányzók néhány jellemzőjét a nem hiányzókéval, mindkét évfolyamon találunk különbségeket, de 10.-ben ezek jóval határozottabbak (lásd 1. táblázat).
Technikailag az iskolákat az OKM telephelyi adatbázisa alapján megkülönböztetett telephellyel azonosítottuk, amely az egy intézményen belüli különböző feladatellátási helyeket (képzési típusokat) is külön egységként ve- szi figyelembe. (Az elemzésbe bevont változókat lásd a Függelék 1–3. táblázatában.)
2. A továbbtanulási aspiráció
Első körben azt elemeztük, hogy az egyéni szintű aspirációkat és teljesítményeket, valamint azok vál- tozásait mely – egyéni és szervezeti szintű – tényezők befolyásolják. Azt is megvizsgáltuk, hogy ezek a mu- tatók miként függenek össze egymással, s hogy az összefüggések időben miként változnak.
A szakemberek már számos esetben vizsgálták a tanulási eredményesség és az aspirációk kapcso- latát. A szakirodalom ennek több elemét is ismeri (Gorard–See–Davis, 2012):
Önértékelés
A tanulók önértékelését, vagyis saját magukról alko- tott képét nagyban befolyásolja, hogyan érzékelik a számukra fontos emberek elképzeléseit, elvárásait és attitűdjeit.
Önhatékonyság és kontroll
Az önhatékonyság és a kontroll rendkívül fontos té- nyezők az eredményes tanulás szempontjából, hi- szen arról árulkodnak, elhiszi-e a tanuló magáról, hogy képes elérni valamit. Erre utalnak azok az infor- mációk, amelyek azt mutatják, hogy mennyire bízik a tanuló a kognitív képességeiben egy-egy tantárgy vonatkozásában. A kontroll pedig azt tükrözi, hogy mennyire bízik abban, hogy a tevékenysége által vál-
tozást tud elérni. Ilyen mutató lehet annak mérése, hogy a tanuló milyen mértékben azonosul azzal, hogy ha erőfeszítéseket tesz, akkor sikeres lesz.
Aspiráció
Az aspiráció az egyén jövőbe helyezett remélt célja, elképzelése.
Motiváció
A továbbtanulási elképzelés keretein belül a motivá- ció adja meg az erőfeszítések mögötti okot, például azt, hogy a tanuló fontosnak tartja a tanulást a jövője szempontjából.
Attitűd
Az attitűdök az egyén érzései az oktatással kapcsola- tosan, például az is ilyen mutató, hogy a tanuló szeret vagy nem szeret iskolába járni. Ezek a modellek álta- lában bevonnak más, a tanuló viselkedésére vonat- kozó információkat is, mint a különórai aktivitás, az órai fegyelem stb.
2.1. Tanári elvárások
A szakemberek általában egyetértenek abban: ha a pedagógus elvárja a tanulóktól, hogy teljesítsenek, akkor azok jobban is teljesítenek, míg ilyen elvárá- sok hiányában a diákok nincsenek ösztökélve a fej- lődésre, s ez elbátortalanítja őket. A szakirodalom 1968-ban mondta ki először, hogy a tanári elvárások befolyásolják a tanuló teljesítményét (Rosenthal–
Önér- tékelés
Önhaté-
konyság és kontroll
Aspiráció
Motiváció
Attitűd
68 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán