Page 66 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
1. Bevezetés és elemzési keret
A középiskolák eredményességi indikátorai között ki- emelt szerepet játszanak a továbbtanulási arányok. Ahhoz, hogy mindezekre valóban a tanintézmények teljesítményét tükröző indikátorként tekintsünk, ér- demes közelebbről megvizsgálni, milyen hatással van a középiskola a tanulók abszolút és relatív telje- sítményére (teszteredmény és osztályzat), valamint a jövőre vonatkozó ambícióikra (továbbtanulási tervek). Elemzésünk tárgya konkrétan az volt, hogy a tovább- tanulási szándék miként alakult a tizedikesek körében 2013-ban. A tanulmány alapját az országos kompe- tenciamérés eredményei jelentették, amelyben ösz- szekapcsoltuk a tizedikesek 2013-ban mért adatait a 2011-es nyolcadikos adatokkal. (A tanulók továbbta- nulási szándékára minden alkalommal rákérdeztek a tanulói háttérkérdőívben.)
A szakirodalom alapján azt feltételeztük, hogy a továbbtanulási elképzeléseket az osztályzat (a kom- petenciamérés adatbázisában a félévi osztályzatok szerepelnek) legalább oly mértékben befolyásolja, mint a teljesítmény – és mindkettő függ a tanuló csa- ládi hátterétől. Idővel viszont az is felmerült, hogy ha a tanári értékelés eltér a valós teljesítménytől, akkor ez előidézheti a Pygmalion- vagy Gólem-hatást (bő- vebben 69. oldal), vagyis a mért teljesítménynél az alacsonyabb értékelés rontani, a magasabb értékelés pedig növelni fogja a jövőbeni teljesítményt, befolyá- solva ezáltal a továbbtanulási aspirációk irányát is.
1. ábra. A továbbtanulásra ható tényezők időbeli modellje
Hipotézisünk szerint a tanulók továbbtanulási haj- landóságát és irányát nagymértékben befolyásolják az iskolában kapott osztályzatok, hiszen ezek azok a közvetlen információk, amelyeket a teljesítményükről kapnak. Ugyanakkor a pedagógus értékelését nem- csak a tanuló konkrét teljesítménye, de egyéb adott- ságai is befolyásolják, mint a családi háttere, a tanuló által használt kulturális kódok és nyelvezet, a neme. Minél inkább ez utóbbi tényezők befolyásolják a ta- nár értékelését, annál inkább eltérhet a tesztpontokkal mért teljesítmény és az osztályzat. Ráadásul az osz- tályzatokat gyakran az osztályban elfoglalt pozíció is befolyásolja, egy gyengébb teljesítményű osztályban is kiadják a legjobb jegyeket és egy jó teljesítményű osztályban is vannak utolsók (habár lehetséges, hogy teljesítményük egy gyengébb osztályban a legjobbak közt lenne). Az osztályzatokban rejlő szubjektivitás- ban ugyanakkor nem az a legnagyobb veszély, hogy folyamatosan nem megfelelő visszajelzést ad a tanu- lónak a teljesítményéről. Ennél rosszabb a helyzet, a visszajelzések alapján ugyanis változik a tanuló tesz- tekkel mért teljesítménye is. Folyamatos alulértékelés esetén előfordulhat, hogy valóban leromlik a teljesít- mény a motiváció hiányában. A továbbtanulási elkép- zeléseket viszont az osztályzataik alapján hozzák meg leginkább a tanulók, így amennyiben a pedagógusok értékelése nem korrekt, a tanulókat elterelhetik egy jó- val alacsonyabb szintű tanulási pályára és kiaknázat- lan marad a tanulókban eredetileg meglévő potenciál.
66 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
Továbbtanu- lási elképzelés