Page 6 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
lakosairól van szó, akik – az Európa több országában tapasztalható tendenciával ellentétben – a magyar át- laghoz képest általában magasabb státusú családok. Ugyanígy beemeli az egyre népszerűbb reziliencia fo- galmát is a szerző. Reziliens tanulónak azt tekintik, aki a családi hátteréhez viszonyítva a teljesítményé- vel a magasabb kvartilisba tud kerülni. A kompeten- ciamérés adatai alapján megállapítható, hogy éppen azokban az észak- és kelet-magyarországi megyék- ben a legalacsonyabb a reziliens tanulók aránya, ahol más mutatók alapján is alacsonynak tekinthető a méltányosság foka. Intézménytípusonként vizsgál- va feltűnő, hogy a szakiskolák képtelenek reziliens gyerekeket kibocsátani. A pedagógusálomány minő- ségében is tetten érhető a méltányosság. Ahol hiány van a megfelelő végzettségű tanárból, ott a mate- matikai teljesítmények szignifikánsan gyengébbek. Ezen a téren a szakiskolák vannak a leghátrányosabb helyzetben, gyakran csak középfokú végzettséggel rendelkező oktatókat tudnak alkalmazni. Az egyéb elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatban is működik az intézménytípus szerinti lejtő: a gimnáziumokban jóval több önképzőkör, szakkör és sportkör található, mint a szakiskolákban. A szerző bevezeti a reziliens iskola fogalmát is: azt az intézményt érti alatta, amely a tanulói összetételéhez mérten jobban teljesít. Papp Z. Attila azt javasolja, hogy mind a szülőkkel való kap- csolattartás, mind a hiányzások és e mutatóknak a teljesítménnyel való összefüggése is váljon a méltá- nyosságot vizsgáló oktatáskutatás részévé.
Zempléni András tanulmánya a hozzáadott érték problematikát járja körül. A szerző először áttekin- ti a nemzetközi szakirodalmat, és kiemeli, hogy bár az egyes hozzáadott érték alapú megközelítések kü- lönbözhetnek, abban megegyeznek, hogy a családi háttérből adódó különbségek kiszűrésére, kontrollá- lására törekednek. A tanulmányban alkalmazott mód- szer – a hazai tudományos közéletben még ritkának mondható metódus, az úgynevezett hierarchikus lineáris modell – segítségével összevethetők a kü- lönböző szinteken mért adatok. A szerző a kompe- tenciamérések tanulói szintű adatainak egyéni, osz- tály- és intézményszintű longitudinális elemzésével a HLM-modellből adódó becslések reziduálisát tekinti az iskolák hozzáadott értékének. Eredményei csak megerősítik a kötet egyes tanulmányainak következ- tetéseit: 10. évfolyamra az iskolatípus hatása jelentő- sen megnő, a szakiskolánál a leggyengébb a korábbi
teszteredmény hatása az aktuálisra, és a tanulók fej- lődése is itt a legkisebb mértékű. A hozzáadott érték- kel szisztematikusan szignifikáns korrelációt mutat az évismétlők száma vagy a nyelvvizsgával rendelkezők aránya (ezeket a mutatókat a kötet másik tanulmánya is górcső alá vette). Érdekes megállapítása a szerző- nek, hogy az iskolába jelentkező tanulókkal való el- beszélgetés és az iskola hozzáadott értéke között a nyolcosztályos gimnáziumok esetén jelentős pozitív korreláció tapasztalható, ami arra utal, hogy a korai szelekció intézményei e beszélgetés alapján ki tud- ják válogatni azokat, akik várhatóan jól teljesítenek majd. Érdekes módon a tanuló tanulmányi átlaga alapján történő válogatás viszont inkább negatív kap- csolatban áll a hozzáadott értékkel. Az egyéni adato- kat tekintve a két évvel korábbi osztályzatok pozitív kapcsolatot mutatnak a hozzáadott értékkel, vagyis a magasabb osztályzatok később magasabb ered- ménnyel is járnak, ami megerősíti a Pygmalion-hatás működéséről írt tanulmány megállapításait. A szerző azt javasolja, hogy miután különböző tényezők hat- nak rájuk, külön-külön határozzák meg a matematika és a szövegértés intézményi hozzáadott érték alapú indikátorait.
A tanulmányokból egyrészt kitűnik, hogy még az olyan egyszerűnek tűnő eredményességi indikátorok, mint a továbbtanulási arány vagy kompetenciamé- rési eredmények sem tükrözik tökéletesen az adott oktatási intézmény munkáját. Nem pusztán a családi háttér, de a korábbi iskolai szintek és az ott tanító pe- dagógusok hatása is befolyásolja, milyen minőségű munkát tudnak végezni a középiskolák tanárai. Más- részt az is látható, hogy léteznek olyan viszonylag egyszerű, de jól interpretálható információk, mint pél- dául a hiányzási adatok, amelyeket nálunk még nem kezelnek kiemelten, holott sokat elárulnak az intéz- mények munkájának eredményességéről.
Lannert Judit szerkesztő
6 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán