Page 5 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

tehát ez a mutató a korai lemorzsolódás előszobájá- nak tekinthető. A szerző azt javasolja, hogy a hiány- zásokat és bukásokat illetően érdemes lenne tanulói szintű adatokat gyűjteni, és ezeket összekapcsolni az eredményességi mutatókkal – a kompetenciamérési és az érettségi-adatbázisokból.
Csüllög Krisztina és Lannert Judit tanulmánya a kompetenciamérés adatbázisán létrehozott panel- adatokon vizsgálta, hogy vajon a magyar iskolarend- szerben is érvényesülnek-e a nemzetközi szakiro- dalomban már kutatott jelenségek: ha a pedagógus folyamatosan felülértékeli a tanulót, a gyerek teljesít- ménye idővel javulni fog (Pygmalion-hatás), állandó alulértékelés esetén – motiváció hiányában – viszont romlik (Gólem-hatás). A tanulmány fő kérdése, hogy az osztályzatok által a pedagógus miként befolyá- solja a tanuló továbbtanulási ambícióit, tehát milyen összefüggést találhatunk a tanári értékelés, a tanu- lói teljesítmény és a diákok továbbtanulási aspirációi között. A kompetenciamérés adatbázisán kialakított paneladatbázis elemzése azt mutatja, hogy a nyolca- dikban alulértékelt tanulók között jóval magasabb az alulértékeltek aránya később a 10. évfolyamon is. Az is kitűnt, hogy a pedagógusok határozottan a hátrá- nyosabb helyzetű tanulókat értékelik alul. A nyolca- dik osztályban alulértékelt tanulóknak átlagosan 35 ponttal lett alacsonyabb teszteredménye a 10. évfo- lyamra, tehát tetten érhető a Gólem-hatás, a felülér- tékelt tanulók viszont szárnyat kaptak, és 59 ponttal teljesítettek jobban a következő mérésen – ebben az esetben pedig a Pygmalion-hatás érvényesül. A taná- ri értékelés hatása a továbbtanulási elképzeléseket is formálja. A nyolcadik osztályban alulértékelt tanulók nagy része szakiskolába jelentkezik, a felülértékeltek pedig négy évfolyamos gimnáziumba. A középisko- lákban a tanulókat már az elvárások alakítják: akitől nem sokat várnak el, az keveset is fog teljesíteni, és fordítva. A hosszú távú továbbtanulási elképzelések terén az alulértékelt gyerekeknél csökkent, a felülér- tékelt tanulóknál pedig növekedett a továbbtanulási kedv. Az útmodell módszerrel a szerzők kimutatják, hogy a tizedikes teljesítményt és a továbbtanulá- si aspirációt erőteljesen befolyásolja a nyolcadik osztályban kapott osztályzat. A kevésbé iskolázott szülők gyerekei – mivel az osztályzat számukra kéz- zelfoghatóbb információ, mint a kompetenciamérési eredményük, amelyről általában nem kapnak visz- szajelzést – az alulértékelés hatására engednek korai
ambícióikból, és ezzel a teljesítményük is romlik. Így a pedagógus által sugallt önbeteljesítő próféciának megfelelően az általános iskola végére eltérő lehe- tőségeket nyújtó továbbtanulási pályákra kerülnek a tanulók, amit – a pedagógusi értékelés kultúrafüggő beskatulyázása miatt – sokkal inkább a családi hátte- rük, mint a korábban nyújtott teljesítményük határoz meg. Középfokon, a már homogén közegben viszont az önmagukat fenntartó elvárások hatása lép életbe. Ez magyarázza azt, hogy a kompetenciamérések eredményei alapján a szakiskolások nem mutatnak fejlődést, őket ugyanis a pedagógusok az általános iskola végére elért – a folyamatos alulértékelések mi- att eleve nem túl magas – teljesítményük alapján ítélik meg, és ez alapján folyamatosan alacsony elváráso- kat támasztanak velük szemben. Így viszont végleg bezárul a kör, és tartósan parkolópályára kerülhetnek.
Papp Z. Attila a méltányosság mérési lehetőségeit veszi számba tanulmányában. Megkülönbözteti a be- meneti oldalra fókuszáló egyenlőtlenséget a kimeneti oldalhoz kapcsolódó méltányosságtól, tehát elsősor- ban nem a hozzáférés, hanem a későbbi boldogulás során érvényesülő esélyegyenlőség áll tanulmánya középpontjában, amely részletesen taglalja más or- szágok gyakorlatát, és betekintést nyújt a nemzet- közi szakirodalomba is a méltányosság különböző megközelítésével kapcsolatban. Kitér arra az indiká- torrendszerre, amely összehasonlítható módon teszi lehetővé az Európai Unió országaiban a méltányos- ság mérését. A szerző az oktatásstatisztikai adatok alapján kísérletet tesz ún. méltányossági csoportok létrehozására, amelyeket – a PISA-megközelítés alapján – a családiháttér-index legalsó kvartilisában határoz meg. A kompetenciamérés 10. évfolyamos mérésének 2013-as adatait felhasználva kimutatja, hogy a keleti és északi megyék tanulói átlag fölötti mértékben esnek az alsó kvartilisbe. Megyei bon- tásban kimutatható, hogy ahol átlag feletti a családi háttér hatása, ott az iskolai teljesítmények csökken- nek, és fordítva is igaz: minél magasabb egy megye méltányossági szintje (vagyis alacsony a családi hát- tér hatása a teljesítményre), annál jobbak az iskolai eredmények. A családi háttér szerinti szelekció és az alacsony teljesítmények tehát erősítik egymást. Kü- lön érdeme a tanulmánynak, hogy a migránsok cso- portjával is foglalkozik. Magyarországon a migránsok aránya nemzetközi viszonylatban alacsonynak mond- ható, ráadásul a környező országok magyar ajkú
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 5