Page 59 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

8.2. Az egyéni szinten nem összekapcsol- ható adatok helyett jobb híján aggregált adatok használata problémás
A statisztikai céllal felvett adatbázisok koherens egysé- get alkotnak (KIR-STAT és OKM), de mindegyik más- más azonosítókat használ (feladatellátási, illetve telep- helyi). A tanügy-igazgatási célból felvett adatbázisok előnye, hogy teljes körűek (TANYI, KIFIR, érettségi), viszont a további elemzésekre – mert e célból nincsenek megfelelően tisztítva és átalakítva – korlátozottan alkal- masak (elsősorban az érettségi-adatbázis), vagy amelyik alkalmas (KIFIR), ott az egyéb egyéni szintű adatbázi- sokkal nincs megoldva az összekötés (tanulói azono-
sítót használ a KIFIR, de mérési azonosítót az OKM). Igazából két adatbázis az, amely kutatási célra is elér- hető és használható, a KIR-STAT és az OKM. Az egyik teljes körű, de intézményi szintű adatokat tartalmaz, a másik egyéni szintű adatokat, de nem teljes körűen, csak elvileg, viszonylag sok a hiányzó adat (elsősorban a háttérkérdőív esetében, de a több évet átölelő ösz- szekapcsolás esetében is nagy az adatlemorzsolódás).
Így gyakran intézményi szinten aggregált adatokkal kénytelenek dolgozni a kutatók, pedig a means-on- means (átlagok átlaga) probléma itt is fennáll. Ökoló- giai tévkövetkeztetésnek vagy összetételi hatásnak is nevezik azt, amikor aggregált szinten jóval maga-
10. ábra. A teljesítmény és a családi háttér közötti korreláció 0,30 körüli
11. ábra. A tanulók fele A, a másik fele B iskolában tanul
„B” iskola
B
„A” iskola
A
Családi háttér
Családi háttér
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 59
Teljesítmény Teljesítmény