Page 3 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

Előszó
Köszönhetően az egyre nagyobb mértékben és mélységben rendelkezésre álló adatoknak, örven- detes gyakorisággal jelennek meg az oktatás rend- szerét bemutató kiadványok, jelentések. Kitüntetett szerepe van ebben a folyamatban az OECD-nek, amely elsőként indította el a fejlett országok okta- tási rendszereit összehasonlító köteteit Education at a Glance címmel. Az Európai Unió később követ- te az OECD példáját, és a Eurydice-on belül csak- nem évente kiad egy, a tagországokat összehason- lító kiadványt Key Data on Education elnevezéssel – de publikál további, tematikus kiadványokat is. Hazánkban az Országos Közoktatási Intézet, majd az OFI által kibocsátott Jelentés a magyar közok- tatásról címet viselő kötetsorozat illeszkedik ebbe a sorba.
Noha világszerte egyre gyakrabban jelennek meg az oktatást bemutató nemzetközi és országos jelen- tések, az iskolákra vonatkozó konkrét adatok publi- kálása nem magától értetődő gyakorlat. Nem vélet- len, hogy ebben inkább elsősorban az angolszász országok jártak elöl: a brit iskolák érdekeltek a szü- lők tájékoztatásában, hiszen az a céljuk, hogy minél több tanulót toborozzanak. Az európai kontinens or- szágai már jóval óvatosabbak az intézményi adatok nyilvánosságra hozatalával. Mind a francia, mind a német weboldalakon csak napjainkban jelentek meg bárki számára hozzáférhetően az intézményi szintű adatok, de már nálunk is lehet konkrét oktatási in- tézményekre és bizonyos adataikra keresni az Okta- tási Hivatal honlapján.
A hazai középiskolákról a legkorábbi információ- forrást az 1967 és 1994 között évente megjelenő, a Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsőok- tatási intézményekben című kötetek jelentik. E ki- adványsorozat 1987-től tartalmazta a középiskolák sorrendjét a felsőoktatási felvételi több mutatója sze- rint, majd 1992-től az írásbeli felvételi vizsga átlag- eredményei közlésével gazdagodott. Ezekre épült és fejlődött tovább az a gyűjtő- és feltáró munka, amely – kiegészülve az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) és közel 70 egyéb verseny ada- taival – 1994-től lehetővé teszi a középiskolai oktatás fejlődésének vizsgálatát.
Már az iskolai sorrendek összeállításának kezdetén egyértelmű volt, hogy a listák nemcsak a középiskola hatására elért eredményeket tükrözik, hanem nagy- mértékben függnek a diákok képességeitől, felké- szültségétől, szociális és kulturális hátterétől. Éppen ezért az intézményi adatokat egyre inkább komple- xen kezelik, kiegészítve a tanulók családi hátterét be- mutató jellemzőkkel és egyéb kvalitatív információk- kal, valamint más, mélyebb elemzésekkel. Így ma már nem lehet pusztán az adatok intézményenkénti be- mutatása egy kiadvány célja, a hangsúly áttevődött az adatokból kiolvasható tendenciák elemzésére és néhány olyan kulcsindikátor bemutatására, amelyek összetettségükben jól tükrözik a középiskolai munka egyes dimenzióit.
A középiskolák összehasonlító elemzése című ki- advány éppen ezért több szeretne lenni, mint adatok egyfajta halmaza. A nemzetközi és hazai jelentések- ben kikristályosodott tematikát követve az adatok alaposabb és sokváltozós elemzése során egyrészt bemutatjuk a hazai középiskolák jellemző sajátos- ságait néhány kiemelt területen, másrészt a többféle adatforrásból származó adatok összevetésével szer- teágazó, a középiskolai munka sokrétű elemzésére alkalmas indikátorokra teszünk javaslatot.
A kötet célcsoportjába elsősorban az olyan okta- táspolitikai szakemberek tartoznak, mint a miniszté- riumi döntéshozók, a tankerületi vezetők, az intéz- ményvezetők vagy az önkormányzati oktatási irodák vezetőinek csoportja, de tanulmánykötetünk felkelt- heti az oktatás iránt adatok szintjén érdeklődő peda- gógusok, szülők és oktatáskutatók figyelmét is.
A tanulmányokban több adatbázist is használtunk. Az intézményi szintű információk elsősorban az ok- tatási intézmények alapadatait rögzítő októberi sta- tisztikából, a KIR-STAT adatbázisból származnak, de feldolgoztuk az országos kompetenciamérés telep- helyi adatait, illetve intézményi szinten aggregáltuk a tanulói szintű adatbázisokból nyert adatok egy részét is. Ugyanakkor törekedtünk arra, hogy elsősorban olyan tanulói szintű adatokkal dolgozzunk, amelyek megalapozzák a korrekt elemzést: ilyen a középisko- lai felvételi adatbázis (KIFIR), az országos kompeten- ciamérés (OKM), illetve a középiskolából a felsőokta-
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 3