Page 39 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
P. 39

Tanulói azonosító – Egyesült Királyság: komolyan vett hiányzások
Az országban 1997 óta létezik egyéni tanulói azonosító, amely anonim tartalmazza a tanuló hátterének adatait, vala- mint a tanulmányi eredményeit – ez alapján értékelhető a tanuló mozgása és fejlődése a rendszerben, ezenfelül pedig lehetővé válik az is, hogy a veszélyeztetett csoport tagjait figyelemmel kövessék. Az iskoláknak naponta kétszer kell regisztrálniuk az iskolai jelenlétet, kötelező jelezni a hiányzásokat és azt is, hogy igazoltak vagy igazolatlanok. Ezeket az iskolai hiányzásokat folyamatosan nyomon követik és értékelik: az oktatási minisztérium honlapján külön oldalt szentelnek ennek a témának. Kidolgoztak egy útmutatót arra is, miként lehet biztosítani a rendszeres iskolalátogatást (Ensuring children’s..., 2008), amely már az elején leszögezi, hogy az iskolai igazolatlan hiányzás olyan probléma, amelyet haladéktalanul kezelni kell. (Commission staff..., 2010)
Magyarországon csak 2009-től gyűjtenek adatokat az iskolai hiányzásról – összefüggésben a 2010-ben megváltozott szabályozással12, amelynek értelmében az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesz- tésre kerül, ha a tanköteles korú tanuló 50 igazolat- lan órát meghaladó iskolai hiányzást ér el. Korább- ról sajnos nincsenek vonatkozó információk. Meg kell jegyezni azt is, hogy a nemzetközi összehasonlítás nehézségét nem csak az adatok hiánya okozza, de az is, hogy az iskolai hiányzások definíciója és szank- cionálásának mértéke (ezáltal az adatszolgáltatás is) országonként szerfelett eltérő lehet.
Az is egyértelmű, hogy a beavatkozásnak világos evi- denciákon kell alapulnia. Magyarországon elvileg meg- van erre a lehetőség: az oktatási tárca égisze alatt műkö- dő Indikátorbizottság már többször napirendre tűzte a lemorzsolódási indikátorok létrehozásának ügyét, mind- ehhez egyfajta adatlapot is terveztek, amely alapján a tanulói azonosítóval rendelkező diákokat nyomon le- hetne követni és detektálni, ha lemaradnak vagy lemor- zsolódnak. A továbblépéshez azonban mindenképpen jóval erősebb politikai akaratra s az általa kikényszerített együttműködésre van szükség a különböző szereplők, az adatgazdák és az adatszolgáltatók között.
Tanulói azonosító – Hollandia: jobb regisztrálás, jobb elemzés
Az egyéni tanulói azonosító bevezetésével Hollandiában figyelemmel tudják kísérni a lemorzsolódókat országosan, regionálisan, az önkormányzatok vagy az iskolák szintjén egyaránt. Az adatokat összekapcsolják a társadalmi-gazda- sági háttéradatokkal (demográfia, a holland nemzetiségű állampolgárok aránya, kisebbségek aránya, munkanélküliségi arány, szociálisan rászorulók aránya, jóléti kiadások) regionális, városi és körzeti szinteken. Így egy olyan teljes adatbá- zis jött létre, amely alapján az implementáció és a beavatkozás jóval hatékonyabban működik. Az eredményeket mo- nitorozzák, majd egy interaktív eszközzel, a Lemorzsolódási Explorerrel vizuálisan is megjelenítik, és a jó gyakorlatokat megosztják a régiókkal. Az iskolafenntartók és iskolafelhasználók így tanévenként és területenként összehasonlítható adatokhoz juthatnak.
A gyakorlatban úgy működik az adatszolgáltatás, hogy az iskolák feltöltik egy hiányzási portálra az adekvát adataikat, s ez a felület automatikusan jelzést küld a helyi hatóságok felé, ezzel az iskolának már nem kell bajlódnia. A szignál alapján egy rögzített eljárás indul, mely során az arra kijelölt szakember/hivatalos személy konzultál az iskolával az adott ügyben. A portál leegyszerűsíti az intézmények számára az adatszolgáltatást, egyben lehetővé teszi számukra azt is, hogy időben tudjanak reagálni a problémára, és megakadályozzák a hiányzások felszaporodását – ezáltal a diák lemorzsolódását. (Commission staff..., 2010)
12 2010. évi LXVI. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról. http://www.bmtk.hu/data/2010_LXVI_torveny_csaladok_tamogatasarol.pdf
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 39


































































































   37   38   39   40   41