Page 37 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

Már az iskolai sorrendek összeállításának kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy ezek nemcsak a középiskola hatására elért eredményeket tükrözik, hanem nagy- mértékben függnek az iskolába bekerülő diákok képességeitől, felkészültségétől, szociális és kulturális hátterétől. Ezért a kötetek újabb állomását jelentette 2000- ben a középiskolák 9. osztályos tanulóinak néhány előképzettségi és szociális adatá- nak összegyűjtése, így mód nyílt arra, hogy ezeket az adatokat összevessék a rendel- kezésre álló eredményességi mutatókkal. Sajnálatos, hogy a középiskolák munkáját bemutató kötet utoljára 2006-ban jelent meg, azóta ez a sorozat megszűnt.9
Az alábbi eredményességi mutatókat lelhetjük fel a kötetben:
• a középiskolák felsőoktatási felvételi arányainak mutatói a felsőoktatási program jellege és intéz- ménytípus szerint
• a kétszintű érettségi vizsga átlageredményei an- gol, német, magyar, matematika, valamint törté- nelem, biológia, fizika, földrajz, francia, informati- ka és kémia tárgyakból
• a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányai • középiskolák szociokulturális mutatói (elsősorban
a célzott kilencedikes vizsgálatok alapján)
A mutatókat ötéves átlagban közölte a kiadvány, kiküszöbölve ezzel az ingadozások miatt létrejövő ki- ugrások vagy elmaradások torzító hatását, továbbá nem csak megyei, valamint településtípus, fenntartó és középiskola-típus szerinti bontásban közölte az adatokat, de az egyes intézményeket is felsorolta: ábécésorrendben, elkerülve ezzel a rangsorolás ne- gatív hatásait. A kötet megjelenését a szülők és az in- tézményvezetők egyaránt várták, idővel alábbhagyott a nyilvánosságtól való kezdeti félelem. A kiadvány ma már nem jelenik meg, viszont az intézményre vo- natkozó adatok elektronikus formában elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.10
2. Korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás
A korai iskolaelhagyás az európai országok és az Európai Unió egyik kiemelt problémaköre, hiszen a versenyképességet komolyan rontja az alulképzett munkaerő, miközben társadalmi költséget és bizton- sági kockázatot is jelentenek a munkaerőpiacról ki- szorult képzetlen fiatalok. Az EU 2020-ra tíz száza- lék alá szeretné szorítani a lemorzsolódók átlagos arányát, éppen ezért kiemelten foglalkoznak a korai iskolaelhagyás mögött álló okokkal és a megoldási lehetőségekkel (Commission staff..., 2010). Bizo- nyos intézményekben szisztematikusan magasabb a lemorzsolódók száma: ezek az iskolák gyakran hátrányos helyzetű tanulókat tanítanak, nem ritka az erőszakos megnyilvánulási forma, a tanulók sokat hiányoznak, az iskolai eredményesség alacsony, a pedagógusok elvárásai sem túl magasak, a szülők és az iskola közötti kooperáció pedig gyenge.
Az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bi- zottsága dokumentuma alapján a korai iskolaelha- gyáshoz vezető faktorok a következők:
– szegény, társadalmilag hátrányos és képzetlen családi háttér
– hátrányos helyzetű kisebbséghez való tartozás
– sérülékeny csoporthoz való tartozás (fogyatékos-
ság, tinédzser anya stb.)
– munkavállalási kényszer (fiatalkorúként)
– kimaradozás, tartós hiányzás, lógás, eltanácsolás – rossz iskolai eredmények és az ezt korrigáló ké-
pességek (reziliencia) hiánya
– gyakori költözés, helyváltoztatás
A bizottsági anyag megnevezi azokat az oktatás-
politikai aspektusokat is, amelyek negatívan befo- lyásolhatják ezeket a folyamatokat. Ilyenek:
– a szűkös kora gyermekkori ellátás
– a rendszeres buktatási gyakorlat és a lemaradók
támogatásának hiánya
– az oktatási szintek közötti bonyolult átmenetek
– a potenciálisan zsákutcás képzések jelenléte,
amelyek nem vezetnek sem továbbtanuláshoz, sem munkához
9 http://www.ofi.hu/tudastar/kozepiskolai-munka/kozepiskolai-munka-090617-5
10 http://www.ofi.hu/sites/default/files/WEBRA/2010/11/kozepiskolai2006-bevezeto.pdf
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 37