Page 40 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
3. A középiskolai munka indikátorait feltáró kutatás előzménye és háttere
Már az iskolai sorrendek összeállításának kezdeti sza- kaszában nyilvánvalóvá vált, hogy a listák nemcsak a középiskola hatására elért eredményeket tükrözik, hanem nagymértékben függnek az iskolába bekerülő diákok képességeitől, felkészültségétől, szociokul- turális hátterétől. Ezt a problémát próbálta kezelni az Országos Közoktatási Intézet 2000 és 2006 között a középiskolák 9. osztályos tanulóinak néhány előkép- zettségi és szociális adatának összegyűjtésével, így lehetőség nyílt arra, hogy ezeket az információkat összevessék a rendelkezésre álló eredményességi mutatókkal az ún. „Neuwirth-kötetek”-ben. A kétezres évek során két új, a középiskolák eredményességét bemutató adatfelvétel indult el, az egyik a nemzetkö- zi PISA-felmérés az OECD égisze alatt, a másik pe- dig a hazai országos kompetenciamérés – ez utóbbi elődjének a kilencvenes évek úgynevezett monitor- vizsgálatai tekinthetők. Ezek a felmérések egyrészt új elemzési keretet biztosítottak az iskolák munkájának elemzéséhez, amivel egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tanulói összetétel figyelembevétele. A kompetencia- mérés adatbázisai az utóbbi években már tanulói szin- ten is lehetőséget adnak a longitudinális elemzésre.
A középfokú, majd a felsőfokú oktatásba történő bejutás informatikai háttere is megváltozott, a tanulói és intézményi kereslet és kínálat egyeztetésén túl a KIFIR és a Felvi adatbázisai is alkalmasak a középis- kolai munka eredményességének vizsgálatára – bizo- nyos, előre meghatározott szempontok szerint.
Az oktatási intézmények alapadatait tartalmazó KIR-STAT is hatalmasat fejlődött, immáron több éve elérhetők az adatok, nem pusztán a statisztikai kiad- ványban: az adatbázis is kutatható, s néhány adat legújabban az Oktatási Hivatal honlapján is elérhető.
3.1. Az elemzés korlátai
A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a tanulói to- vábbhaladás adatai hogyan alakultak a középfo- kú intézményekben. Az elemzés során szigorúan a tendenciákat vizsgáltuk, nem célunk – nem is lehet – az egyes iskolák besorolása.
Noha a középiskolákról és tanulóikról rengeteg adat áll rendelkezésünkre, az elemzésnek komoly korlátot szab, hogy az egyéni szinten megjelenő adatok nem vagy csak korlátozott mértékben kap- csolhatók össze más forrásból származó, egyéni szintű adatokkal. Négy egyéni soros adatbázisunk van, ezek mindegyike más azonosítót vagy tanulói azonosítót használ. Az országos kompetenciamé- rés úgynevezett mérési azonosítót alkalmaz, amely nem egyezik meg a tanulói azonosítóval, így a KIFIR vagy a tanulói nyilvántartás adatai nem kap- csolhatók össze az OKM-adatokkal. Az érettségi- adatbázis pedig tartalmazza ugyan az egyéni azo- nosítót és össze is kapcsolható az egyéb tanulói azonosítóval rendelkező adatbázisokkal, de mivel maga az adatbázis nem tisztított, ezért felhaszná- lása egyelőre rengeteg időt és energiát igényel. A 2008 óta létező, középiskolai osztályzatokat tar- talmazó tanulói eredmények adatbázis meglehe- tősen új, és eddig nem használták. Kísérleti céllal összekapcsolták a 2013-as érettségi-adatbázist az érintett tanulók tanulói eredményeivel (a tanulmá- nyi eredményeket tartalmazó adatbázisból), de az összekapcsolt adathalmaz elemzése részben tisztí- tatlansága, részben az alapvető információk hiánya (intézményi és tanulói háttéradatok) miatt meglehe- tősen korlátozott.
4. Továbbhaladási mutatók a középiskolákban
4.1. Általános iskolából a középiskolába
A középfokú intézményekbe több ponton is lehetsé- ges bejutni: 10, 12 és 14 éves korban. A kilencvenes évek végére – az iskolák között kialakult versenyhely- zet következtében – a kezdetben csak a speciális
oktatási kínálattal rendelkező intézményekre jellem- ző felvételi gyakorlat elterjedt képzési programtól függetlenül is. A felvételik térnyerését az tette lehe- tővé, hogy a tanulói beiskolázásról szóló döntés az iskola vezetője hatáskörébe került13. A közoktatásról
40 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán