Page 24 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
8. táblázat. Az első 20 gimnázium adatai a faktormodell és a HVG szerint
Gimnázium Település 1 faktoros 4 faktoros HVG-rangsor
Veres Péter Gimnázium Budapest III. kerület 134 102 3.
Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium Budapest VIII. kerület 132 97 1.
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Győr 131 93 13.
Szent István Gimnázium Budapest XIV. kerület 127 90 3.
Kempelen Farkas Gimnázium Budapest XXII. kerület 127 94 10.
Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Szombathely 126 101 16.
Eötvös József Gimnázium Budapest V. kerület 126 86 2.
Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest XII. kerület 126 100 –
ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
Budapest XIV. kerület 125 76 3.
Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium Győr 125 90 15.
Lovassy László Gimnázium Veszprém 125 95 9.
Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg 125 97 19.
Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Székesfehérvár 124 87 31.
Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen 121 90 18.
Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szeged 121 91 39.
Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
Budaörs 121 85 20.
Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Nyíregyháza 118 90 11.
Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Pannonhalma 117 95 12.
Németh László Gimnázium Budapest XIII. kerület 116 86 26.
ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Budapest V. kerület 114 74 7.
5.2.3. Szakközépiskolák
A szakközépiskolák esetében is számoltuk az egy főkomponens szerinti pontokat. Egy főkomponens ebben az esetben az összes információmennyiség 33
százalékát őrzi meg. A többfaktoros modell ebben az esetben öt fiktív változó, amelyek az összes variancia 70 százalékát tartják meg.
Az ötfaktoros modell jellemzői.
1. Az első komponenshez ebben az esetben a kompetenciamérés eredményei és a lemorzsolódás két mutatója
tartozik. Itt is igaz, hogy a harmadik lemorzsolódási mutató (a tanköteles koron túl milyen arányban hagyják el az iskolát) nem ehhez a faktorhoz kapcsolódik. Szintén ehhez a szemponthoz kapcsolódik a KIFIR adatbázisából az iskola iránti kereslet két mutatója.
2. Ezen megközelítés sajátossága az is, hogy a lemorzsolódási mutató a 2. főkomponens tagjaként összekapcsoló- dik a hiányzás mutatóival.
3. A harmadik elkülönülő szempont a felvételin elért eredmények, a felvettek aránya, a felvételi átlagpontszám és a jelentkezők nyelvvizsgával való ellátottságának aránya.
4. Külön jellemző ebben az esetben a KIFIR másik két mutatója, amelyek azt jelzik, milyen mértékben sikerült felvenni az iskolának azokat a jelentkezőket, akiket előrerangsoroltak.
5. Az ötödik szempontra jellemző, hogy a nem végső lemorzsolódás két mutatója összekapcsolódik az érettségizet- tek arányával (vagyis minél kevésbé morzsolódnak le, annál magasabb arányban jutnak el az érettségiig).
24 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán