Page 22 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
A fenti hisztogramok mutatják, hogy a gimnáziu- mokat jellemző két komplex eredményességi mutató inkább jobbra ferde, azaz a jobb eredményességgel jellemezhető iskolák gyakoribbak, de az eloszlás hosszan balra elnyúló, azaz a kevés számú, de jó- val rosszabb eredményességgel jellemezhető iskola „húzza el” az eloszlást.
6. ábra. A gimnáziumok első és második főkomponens szerinti jellemzése
Látható, hogy a gimnáziumok jó részét (a tanulók eredményességétől függetlenül) alapvetően azonos lemorzsolódási szint jellemzi, ehhez képest vannak iskolák, ahol – a második komponens alapján – rosz- szabb a helyzet. Ez magyarázza, hogy az egyfaktoros és a varianciákkal összesúlyozott négyfaktoros mo- dell eredményességi sorrendje között ugyan szoros,
A négy rotált főkomponens egymástól független szempontokat jelent. (Ezt a varimax rotáció eljárása biztosítja.) Az első és második szempont tehát az is- kolába járók kompetenciamérésen és felvételin mért eredményessége (a tanulók eredményei) és a lemor- zsolódás, hiányzás. A kettő közötti kapcsolatot (a függetlenség mellett) mutatja a következő ábra.
lineáris kapcsolat áll fenn (a korrelációs együttható értéke 0,95), de nem annyira egyértelmű, mint a szak- iskolák esetében.
A következő ábra azt mutatja, hogy az egyfaktoros modellből származó eredménymutató egy felülről ha- tároló egyenesként jelenik meg, a négyfaktoros érté- kek ehhez képest inkább lefelé térnek el.
22 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán