Page 17 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

2. A másik alapvető probléma egy eredményességi mutató közlésekor annak mértékegysége. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem konkrét változók- ról vagy rangsorokról, hanem mértékegység nélküli (0 átlagú, 1 szórású) főkomponensekről van szó, cél- szerű olyan mértékegység „kölcsönzése”, amely job- ban illeszkedik a mindennapokban is használt pont- számokhoz.
Erre három lehetőséget látunk jelenleg:
1. A százalékos értékek használata a legeredmé- nyesebb iskolához képest.
2. Olyan változótranszformáció, amely barátságo- sabb mértékegységű, mint a főkomponens. Az egyik lehetséges megoldás, ha a főkomponensek vagy azok súlyozott átlaga – amelyek eredetileg standar- dizáltak, azaz 0 átlagúak és 1 szórásúak – helyett például az 50*X+50 transzformált változót használjuk. Ennek az új változónak, mint látható, 50 lesz az átlaga és a szórása is, azaz a relatív szórása 100 százalé- kos. Ez az új változó is lehet azonban negatív, mert az 50-es szórás csak az átlagtól vett szokásos eltérés.
3. Ezért merül fel lehetséges megoldásként a fő- komponensek olyan eltolása, amikor már minden érték nullánál nagyobb, így ebben az esetben talán használható az így transzformált értékek átlagos ér- tékhez viszonyított százalékos értéke.
Bármelyik megoldást is választjuk, nem veszít- hetjük szem elől, hogy az eredményességi mutatók konkrét interpretálása a végső elemzés fontos része, hiszen ez az az output, amely a leginkább felkelti majd az iskolák és az érdeklődők figyelmét.
5. Eredmények
5.1. Kontrollváltozók
Magyarország településeinek kevesebb mint tíz szá- zalékán, azaz 264 településen található középfokú oktatási intézmény. Ugyanakkor ezen a 264 telepü- lésen lakik a népesség kétharmada. A KSH fejlettségi mutatója (lásd 15. oldal) 30 változó alapján 1 és 10 között méri az egyes települések fejlettségét. A tele- pülések megoszlása összességében, illetve a toplista eleje és vége látható az alábbi ábrán és táblában.
1. ábra. Középfokú intézményt működtető települések megoszlása a KSH fejlettségmutatója szerint
4. táblázat. A legkevésbé fejlett és leginkább fejlett közép- iskolát fenntartó települések a fejlettségi index alapján
Legfejletlenebb települések
Fejlettségi mutató
Márokpapi
2,81
Lak
2,82
Alsószentmárton
2,83
Nagyecsed
2,84
Gyulaj
2,86
Inke
3,09
Dombrád
3,23
Battonya
3,32
Sajókaza
3,32
Egyházasgerge
3,33
Legfejlettebb települések
Fejlettségi mutató
Százhalombatta
7,7
Győr
7,73
Göd
7,74
Szentendre
7,82
Szigetszentmiklós
7,86
Hévíz
7,91
Budapest
7,92
Törökbálint
7,99
Dunakeszi
8,17
Budaörs
8,49
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 17