Page 16 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
együtthatók) építenek, és a rangszámok egyfajta ösz- szegzése alapján alakul ki egy közös sorrend.
Az eredményességi iskolai rangsor könnyen értel- mezhető, ráadásul széles körű érdeklődést váltana ki, ugyanakkor a szükséges mértéknél jobban elho- mályosítja azt a tényt, hogy az eredményesség nem feltétlenül egydimenziós jelenség. Módszertanilag az egyes rangsorok közötti rangkorrelációkon alapuló úgynevezett egyezőségi indexek (azt mérik, meny- nyire hasonlók az egyes rangsorok, illetve mennyire más sorrendet alakítanak ki) léteznek, de nehezebben interpretálhatók, mint az egyszerű rangsor. A rangsor ugyan nagyon egyszerűen értelmezhető, de nehéz- kesen használható fel a későbbi regressziós számí- tásokra, miután nem klasszikus mennyiségi ismérv, hanem sorrendi skálán mér.
A regressziós elemzésre is alkalmas, egyúttal to- vábbra is egyfajta végső eredményességi mutatót mint végcélt kitűző módszernek leginkább a főkom- ponens-elemzés tűnik. A főkomponens-elemzés (vagy más szóval faktorelemzés) a rendelkezésre álló eredményességet különböző dimenziók mentén mérő mutatószámot az iskolák adott körén (iskolatípustól függően 13–17 évesek) csoportosítja olyan módon, hogy az egy komponenshez tartozó eredeti válto- zók hasonló módon mérik az eredményességet, míg a rotált faktorok egymástól teljesen független szem- pontokat jelentenek. Egy főkomponens tehát egy-egy olyan eredményességi változócsoportot jelent, amely hasonlóképpen jellemzi az iskolák adott körének ered- ményességét, míg a különböző komponensekhez tar- tozó változók más dimenziót jelentenek.
mutató megfelelő módon mérje az iskola kibocsátási minőségét.
Azonban a főkomponens-elemzés mint komplex eredményességimutató-képző módszer több mód- szertani szempontot, problémát is felvet.
1. Megoldja ugyan az eredményességi mutatók vi- szonylag korrekt csoportosítását és így jól interpretál- ható eredményességi szempontokat különít el az egyes iskolatípusokra, de a módszer végén szükség van egy újabb eredményességi mutatóra, amely az egyes fő- komponensek értékének (súlyozott) átlaga lehet. A sú-
A fentiek alapján két komponensünk lesz a végén 70-30 százalékos súllyal, ami azt jelenti, hogy az első szempont az iskolák különbözőségének, szóródásának 70 szá- zalékáért felelős, míg a másik szempont ettől függetlenül a másik 30 százalékáért. Ennek az összesúlyozásnak megvan az az előnye, hogy jól interpretálható, objektív módszer, de felmerülhet a későbbiekben, hogy semmilyen szubjektív elem nem játszik szerepet a végső eredményességi mutató összesúlyozásában. (Olyan jellegű szempontra gondolunk, mint pl. a kompe- tenciamérés eredménye vagy az érettsé- gi eredmények, de más szempontok is fontosabbak lehetnek egy-egy iskolatípus eredményességének mérésekor.)
A főkomponens-elemzés a tapasztalatok alapján akkor helyettesíti jól az eredeti változókat és jelent ugyanakkor hatásos információsűrítést – mert az eredeti nagyobb számú szempontot csak néhány, átláthatóbb szempontra cseréli –, ha az eredeti információmennyiség 70-80 százalékát megtartva csak 2-3 értelmezhető komponens alakul ki. Az elemzés segít- ségével kialakítható egy olyan súlyrendszer is, amely az egyes komponensek varianciáját jelenti, és segítségével közös, végső eredményességi sorrend alakítható ki, amely méri az iskola (feladatellátási hely) komplex eredményességét.
A továbbiakban többváltozós regressziós modell segítségével, ökonometriai eszközökkel vizsgálhat- juk a „költségek” hatását erre az eredményesség- re. A regressziós elemzés adja a hozzáadott érték típusú vizsgálat kereteit is. A regressziós modell képes kezelni az esetleges becslési problémákat (heteroszkedaszticitás, multikollinearitás), előfeltétele azonban, hogy a képzett komplex eredményességi
lyok kialakításának a módszerből eredő módszere az említett varianciák létrehozása, ami azt mutatja meg, hogy az adott főkomponens (közös magyarázófaktor) az eredeti információmennyiség (variancia) hány száza- lékát jeleníti meg, azaz az adott főkomponens mennyire fontos mutató – de csak abból a szempontból, hogy az iskolák szóródásának, különbözőségének mekkora há- nyada magyarázható ezzel a szemponttal.
16 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán