Page 15 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

ott-tartózkodó korosztályok és az ott ténylegesen tanuló általános iskolások, középfokú intézmény- be járók egymáshoz való viszonya, illetve milyen az egyes középfokú intézménybe járók szerkezete (pl. gimnazisták aránya). Az első megmutathatja, hogy a demográfiai adottságokhoz képest a település in- kább vonzza vagy „taszítja” a megfelelő korosztá- lyokat, vagy kevésbé élesen fogalmazva – nyilván az iskolai infrastruktúrától is függően – mennyire
iskolacentrikus az adott település. Különösen érde- kes lehet egy ilyen típusú elemzés Budapest kerületei esetében, ahol az infrastrukturális meghatározottság és az utazási nehézségek kevésbé jelentenek korláto- kat. Az utóbbi esetben jobban vizsgálható, igazak-e az afféle feltevések, hogy például egy kerület jobban vagy kevésbé képes „megtartani” már az általános is- kolai korosztályt is, és hogy mindez összefüggésben van-e az iskolai eredményességgel.
3. táblázat. A rendelkezésre álló kontrollváltozók (Budapest egységesen szerepel, nincs kerületekre bontva, a bontás a BPSTAR alapján később még elvégezhető a fejlettségmutatón kívül)
Indikátor neve
Tartalma
Forrása
Számítás módja
Fejlettségmutató
Az egyes települések komplex fejlettségi mutatója, 1-től 10-es skálán mér
KSH TSTAR
Kormányrendelet alapján, 30 mutatóból képzett komplex mutatószám
Korosztályi arányszám
A 14–17 éves korosztály aránya, %
KSH TSTAR
14–17 évesek száma/népesség- szám*100
Települési vonzás/taszítás
A középiskolai korosztály és a településen iskolába járók aránya
KSH TSTAR
Középiskolába járók száma/14–17 éves korosztály száma*100
4. A mutatószámok aggregálásának módszertani lehetőségei
Az indikátorrendszer alapján elemzés készül, amely azt vizsgálja, hogy az adott feltételek mellett – to- vábbá a kontrollváltozók azonos szintjét feltételezve – milyen eredményt ért el az adott iskola, és ez ho- gyan viszonyul az általános tendencia alapján elérhe- tő eredményéhez (tényleges és potenciális eredmény összehasonlítása, hozzáadott érték típusú elemzés). Ahhoz, hogy költséghatékonyság szempontú elem- zés készüljön – lehetőleg a hozzáadott érték jellegű elemzések céljára is alkalmas módon –, egy értel- mes és jól interpretálható eredményváltozóra van szükség, amely adott körben képes számszerűsíteni egy-egy iskola eredményességét. Ilyen eredményes- ségi mutató volt a középiskolák esetében a felvételi eredményesség valamilyen összefoglaló mutatószá- ma vagy a HVG középiskolai rangsora – ez utóbbi a különböző indikátorok alapján kialakult sorrendek egyszerű rangszámösszegén alapul.
Felmerülhet az is, hogy a X. évfolyam kompeten- ciamérésének aggregált iskolai adata legyen ez a kiemelt mutató. Azonban, mint szó esett róla, a kom- petenciamérés eredményei – amellett hogy eredmé-
nyességi mutatóként is felfoghatók – kapcsolódnak ahhoz, milyen ismeretekkel rendelkező tanulók kerül- tek az iskolába, azaz a hozzáadott érték logikája alap- ján a feltételekhez is tartozhatnak. Ellenérvként merül fel az is, hogy az eredményesség nem egydimenziós fogalom, eleve több szempont szerinti mutatószám- mal próbálkozunk a mérésére, és iskolatípusok sze- rint is erősen különbözhetnek egymástól.
4.1. A jelenleg látott lehetőségek nemzet- közi és hazai tapasztalatok, valamint saját gondolatok alapján
Az eredményváltozókból egy összefoglaló eredmé- nyességi mutató készül, amely alapvetően rangszám, azaz azt mutatja meg, hogy az iskola az adott intéz- ményi körben hányadik helyen áll az eredményességi rangsorban. A több szempontú rangsorok (több kü- lönböző mutató alapján készült rangsorok összefog- laló sorrendje) kialakításának széles körű irodalma és gyakorlata van, alapvetően a rangsorok közötti korrelációkra (Kendall-féle mutatók, Spearman rang- korrelációs mutatója, több szempontú konkordancia-
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 15