Page 14 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
»
Beiskolázás1
A középiskolába felvettek a kapacitáshoz képest, % +
KIFIR
Felvettek száma/kapacitás*100
Beiskolázás2
Jelentkezők aránya a kapacitás %-ában, +
KIFIR
Jelentkezők száma/kapacitás*100
Beiskolázás3
Első helyen jelentkezők közül felvettek aránya, % +
KIFIR
Felvettek száma/első helyen jelentkezők száma*100
Beiskolázás4
Mennyire sikerült azokat fel- venni, akiket az iskola kiválasztott, közelítés2, –
KIFIR
L. a lábjegyzetben
2. táblázat. A ráfordítások, az ellátottság és az erőforrások mutatószámai
Indikátor neve
Tartalma, iránya
Forrása
Számítás módja
Indikátor neve
Tartalma
Forrása
Számítás módja
Pedagógusellátottság
Egy pedagógusra jutó tanulószám
KIR-STAT
Nappali tagozatos tanulószám/ összes pedagógus
Tanterem-ellátottság
Egy tanteremre jutó tanulószám
KIR-STAT
Nappali tagozatos tanulószám/ összes tanterem
Számítógépes ellátottság1
Egy számítógépre jutó tanulószám
KIR-STAT
Nappali tagozatos tanulószám/ összes számítógép
Számítógépes ellátottság2
Internetkapcsolatos számítógépek aránya
KIR-STAT
Internetkapcsolatos számítógépek száma/összes számítógép*100
Finaszírozás1
Egy tanulóra jutó összes finanszírozási kiadás
Pénzügyi adatbázis
Összes finanszírozási kiadás/nap- pali tagozatos tanulószám
Finaszírozás2
Egy tanulóra jutó dologi kiadás
Pénzügyi adatbázis
Összes dologi kiadás/nappali tagozatos tanulószám
Tanári minőség1
A pedagógusok közül továbbképzésen részt vettek aránya, %
KIR-STAT
Továbbképzésen részt vettek száma/összes pedagógus*100
Tanári minőség1
pedagógusok közül nyelvvizsgát szerzettek aránya, %
KIR-STAT
Nyelvvizsgát szerzettek száma/ összes pedagógus*100
3.1. Kontrollváltozók
Létezik egy harmadik változócsoport, amely a felté- teleket írja le – ezek a változók nem tényleges erő- források, de egy iskola számára objektív befolyásoló tényezőként jelentkezhetnek. Módszertanilag nehéz- séget jelent egységes, intézményre lebontott mérést alkalmazni, ráadásul a költséghatékonyság elemzése során nem ok-okozati változókként, hanem ún. kont- rollváltozókként jelennek meg, amelyekkel azt vizs- gáljuk, hogy ha az iskolák hasonló társadalmi-gazda- sági feltételek mellett működnének, ezek mennyiben befolyásolnák az eredményességüket.
Kétféle megközelítésről beszélhetünk:
1. Az egyik olyan kontrollváltozó(k) településszin- tű előállítása, amely(ek) méri(k) a település fejlettsé- gét, ellátottságát
A KSH számol ugyanis egy olyan komplex mutató- val, amely tízes skálán méri a települések ellátottsági mutatókon alapuló fejlettségét. Ennek számolását a 67/2007. OGY-határozat írta elő, s a kormányrendelet tartalmazza azt a mintegy 30 mutatószámot, amelyek alapján a fejlettségi indikátor készült. (A mutatószám 2012-re számolt értékeit használtuk elemzésünkben.)
2. A település közoktatás szempontjából releváns demográfiai viszonyainak jellemzése
Minden település esetében viszonylag részletes nem és életkor szerinti bontás áll rendelkezésre, azaz jellemezhető, hogy például mekkora a népességen belüli aránya az egyes – iskolába járás szempontjá- ból fontos – korosztályoknak (6–13 és 14–17 évesek). A másik érdekes háttérváltozó az lehet, hogy az egyes településeken miként jellemezhető az állandóan
2 Ez a közelítő változó úgy készült, hogy minden tagozat esetében képeztük (a felvettek közül az első helyen rangsorolt rangszáma+a felvettek közül az utolsó helyen rangsorolt rangszáma)/2*felvettek száma mutatót. Ezt aggregáltuk a képzési helyre, és osztottuk a minimális n*(n+1)/2 rangszámösszegek összegével.
14 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán