Page 157 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

űrlapok, így a reprezentativitásuk kétséges. Ennek el- lenére természetesen szignifikáns hatás mutatkozott a családi háttér és az eredményesség között.
Ha el is tekintünk mindezektől a hiányosságoktól, a keresztmetszeti (egy időpontban keletkezett) ada- tokra támaszkodó, háttérváltozókkal korrigált elem- zéseket akkor sem nevezhetjük hozzáadott értéken alapuló elemzésnek, mert ebben az esetben pusztán pillanatfelvételről lehet szó, amellyel azt mutathat- juk meg, hogy az adott osztály az azonos háttérin- dexű kortársaihoz képest hogyan teljesít. De ennek az esetleges eltérésnek számtalan egyéb, az iskolán kívül álló oka is lehet. Ezért összhangban egy OECD- tanulmánnyal (Measuring..., 2008), ebben a munká- ban is az időben egymás utáni mérésekből képezzük a hozzáadott értéket.
4.2. A kompetenciamérés és a hozzá kap- csolódó háttérkérdőívek elemzése
Az adatok áttekintése
A kompetenciamérés nagy erénye a stabilitás. Hosz- szú évek óta igen hasonló metodikával készül, kisebb változások csupán az idősoros vizsgálat megterem- tése érdekében történtek. Az egyetlen gyenge pontja – bár ez a hasonló vizsgálatoknál aligha kerülhető el – a viszonylag sok hiányzó háttéradat. Mivel a teljes körű mérés nem adhat algoritmust a hiányzó adatok pótlására, ezért érdemes lenne elemezni szisztemati- kus előfordulásukat. Ugyancsak kétséges a kapott in- tézményi/telephelyi kérdőívek adatainak pontossága. Rengeteg a kérdés, a válaszok ellenőrzésére gyakor- latilag nincs lehetőség.
Az alkalmazott CSHI képlet vizsgálata, időbeni sta- bilitása
Először azt vizsgáltuk meg, hogyan érdemes a hoz- záadott értéket definiálni. A cél annak a mérése volt, hogy az adott iskola eredménye mennyire és hogyan tér el a hozzá hasonló iskolák teljesítményétől. Az előzőkben kifejtett gondolatnak megfelelően ehhez két egymás utáni kompetenciamérés összekapcsolt adatbázisát használtuk. Mivel ugyanazon tanulók csak kétévente kerülnek be a mérésbe (hiszen csak a 6., 8. és 10. osztályban kerül sor a kompetencia- mérésre), ezért a 2010–12. évi, illetve a 2011–13. évi párokat vizsgáltuk. A teszteléshez szükség esetén véletlen mintákat használtunk, hogy ezzel is gyor- sítsuk az esetenként nagyobb számításigényű (pl. bootstrap) eljárásokat, az iskolai szintű vizsgálatokat viszont már a teljes adatbázison elvégeztük.
A Balázsi–Zempléni cikkben (Balázsi–Zempléni, 2004) kapott eredmények azt mutatták, hogy né- hány változó megfelelően súlyozott értékéből alkal- mas index képezhető, amely jól magyarázza a ka- pott eredményeket.
Ebben az indexben
• a szülők iskolai végzettsége (11 súllyal),
• az otthoni könyvek számából képzett
változó (10 súllyal), valamint annak az
indikátora szerepel, hogy
• a háztartásban van-e számítógép (17
súllyal) és a
• tanulónak van-e saját könyve (33 súllyal).
A súlyozást úgy alakították ki, hogy a lehető leg- nagyobb magyarázó erőt lehessen elérni. Ez azt mu- tatja, hogy érdemes a szociális háttéradatokat figye- lembe venni. Ugyanakkor felmerült, hogy az azóta eltelt több mint tíz év változása milyen hatást fejt ki a potenciálisan használható változók körére a model- lezésnél. A 2013-ban elvégzett új számítás azonban megerősítette, hogy meglehetősen stabil a kapott súlykészlet, mert ebben az évben is a korábbiakhoz hasonló értékek adódtak.
4.3. További hazai adatbázisok
Mindenképpen korlátozott az eltérő szemléletű adat- gyűjtés, ugyanis az egyes kiadványok nem ugyan- azokról az egységekről készülnek.
• Statisztikai évkönyv
Egészen más szemléletben gyűjtötték össze az adatokat: többnyire mennyiségekre vonatkozó vál- tozók találhatók benne (létszámok, pénzügyi adatok stb.). A formátuma egyelőre nem megfelelő, ezért most még részletesebben nem tudtuk elemezni.
• KIR-STAT-adatok
Erre az adatbázisra is megismételtük azt a vizsgála- tot, amelynek célja a hozzáadott értékkel összefüggő változók feltárása volt.
• KIFIR-, Felvi-alapadatok
Magától értetődőnek tűnik a Felvi használata, hi- szen – a kimeneti oldalon – ez mutatja meg az elért eredményeket. Az elemzést hasonlóan végeztük, mint a KIR-STAT-adatokra.
• Nyelvvizsgaadatok
Ezek ellenőrzése és a megfelelő összekapcsolá-
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 157