Page 155 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

ra kerülő Neuwirth-féle anyagban szereplő – iskolai szintű – eltérések: pozitívak, ha a tanár eredményei a vártnál jobbak, s negatívak, ha rosszabbak. Érdemes megjegyezni, hogy az USA törvényi szabályozása alapján igen fontos szerepe van az iskolák minősíté- sében a fentiek szerinti, tanáronként elvégzett értéke- lésnek, a konkrét megvalósításban azonban releváns különbség tapasztalható az egyes államok között. Az alábbiakban bemutatásra kerülő, leggyakrabban használt, matematikailag is letisztult módszer sze- rint a legfontosabb külső tényezők hatását kiszűrve jutunk a tényleges eredményhez, amely – a modell nevének megfelelően – nem egyetlen teszten alapul,
A HLM alapú DVAAS módszer értékelése
nem szokás az adott elemzésekben kiszűrni, ezért a kapott eredmények valójában nem kizárólag a tanár hatását mutatják. Ennek ellenére a módszer használható, hiszen döntően a hasonló iskolák közötti differenciált támogatás felosztásában van szerepe, így ezek az esetleges különbségek nem számottevők.
Az iskolák közötti különbségek szerepe
A rendszerben az iskolák közötti mérhető szociológiai különbségek hatását korrigálják: az értékelés előtt is- kolánként kiszűrik az etnikai és/vagy nyelvtudásbeli különbségek hatását.
Alapjában véve ezt is a tesztpontszámok határozzák meg, de az iskolák közötti különbségek hatékony mérésére más mérőszámokat (felvételizők, emelt szintű érettségik és további, az USA-ra specifikus változók) is figyelembe vesznek. A hierarchikus lineáris modell (HLM) alkalmazása előtt kiszűrik azokat a különbségeket, amelyek meggátolnák a korrekt eredmények elérését (etnikai, nyelvtudásbeli különbségek, a szociális státusbeli eltérés). A tapasztalatok azt mutatják, hogy – a mi eljárásunkhoz hasonlóan – a második lépcsőben a HLM meglehetősen robusztus a reziduálisokra alkalmaz- va, azaz nem érzékeny a kisebb, véletlenszerű eltérésekre.
hanem az év kezdetén és végén megírt tesztek kö- zött fennálló eltérésen. Ennek neve DVAAS (Dallas Value-Added Accountability System – Webster and Mendro,1997). Részletes bemutatására a későbbiek- ben még visszatérünk.
A tanár hatása vs. hatékonyság
Az eredmények interpretálása nem magától értető- dő. Számos egyéb, a tanár által nem kontrollálható tényező is szerepet játszik a tanulók teljesítményé- ben (a társak hatása, az iskolában rendelkezésre álló segédeszközök stb.). Mivel ezeket nem lehet/
Háttéradatok figyelembevétele
Ez lényegében a diákok szociológiai háttéradatait jelenti, de bizonyos esetekben a tanárok közötti kü- lönbséget (mint például szakképzettség, tapasztalat stb.) is figyelembe veszik.
Az NCLB (no child left behind)2 – nem maradhat le gyerek – törvény értelmében – évenként és iskolán- ként vizsgálják és értékelik a teljesítményt (osztályon- kénti fejlődés, adequate yearly progress). Érdemes megjegyezni, hogy az átlagon felül teljesítő iskolák, tanárok jutalmat is kapnak – tehát érdekeltek a minél jobb eredmény elérésében.
3. Az OECD-elemzés – tapasztalatok Európában
Az OECD-elemzés igen részletes, mindenre kiterjedő összefoglaló a hozzáadott értékeken alapuló model- lekről. Egyértelműen állást foglal amellett, hogy sok- kal több és objektívebb információt képes nyújtani az olyan analízis, amely nem az egyszeri tesztpontszá-
mokon, hanem az egymás után megírt tesztek alap- ján számolt hozzáadott értéken alapul.
Több lehetséges megközelítést is felvázol a 145 oldalas dokumentum, amelyek közül – elsősorban a közérthetőség és a könnyebb reprodukálhatóság
2 http://www2.ed.gov/nclb/landing.jhtml
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 155