Page 156 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
miatt – az egyszerűbb modelleket ítéli általában elő- nyösebbnek. Ezek között olyanok is vannak, amelyek pusztán a teszteredmények változását használják, de a legtöbb esetben bizonyos módon a szociális-társa- dalmi egyenlőtlenségek kiszűrése is a modell része. Az elemzés tartalmazza az előző fejezetben már be- mutatott dallasi rendszer ismertetését is.
A modellek fő erénye az iskolák számára történő visszajelzés, amely ideális esetben akár a lokális szakmai döntések (pl. tanterven belüli hangsúlyok) rövid távon megmutatkozó hatásáról is tájékozta- tást nyújt. Fontos kérdés az adatok megbízhatósá-
ga. Sajnos nem teljesen kiküszöbölhető a tudatos csalás – akár a hiányzások manipulálásával, akár a szociális háttérkérdőívekkel kapcsolatosan. De a folyamat ellenőrizhető és a kiderített hibák hatása minimalizálható. Az eredmények kommunikációja is lényeges, erre vonatkozóan is számos példa talál- ható a dokumentumban. A lényeg az egyszerűség és az áttekinthetőség. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a statisztikai szignifikancia szemléltetésére, hiszen el kell kerülni, hogy az esetleges véletlen ha- tások következtében kapkodó, átgondolatlan dönté- sek szülessenek.
4. A hazai szakirodalom áttekintése
4.1. Az oktatási évkönyv és az alkalmazott módszerek
A Neuwirth Gábor nevével fémjelzett kutatás (Neuwirth– Horn, 2007) bizonyos értelemben a mostani projekt elő- futárának tekinthető: ők is indikátorok alapján próbálták mérni a középiskolákat. A kezdeményezés vitathatatlan jelentősége maga a mérés ténye, továbbá a rendszere- zett adatok összessége, valamint az objektivitásra és az indikátorok révén történő reprodukálásra való törekvés. Ugyanakkor a folyamat 2007 utáni leállása azt is mutat- ja, hogy bármennyire is automatizáltnak tűnik egy elem- zés elkészítése, sajnos nem megy források biztosítása nélkül, hiszen mindig vannak változások, s az alapada- tok is ellenőrzésre szorulhatnak.
Az adatok áttekintése
A kiadvány hatféle indikátorral dolgozik, ezek a kö- vetkezők:
• a felsőoktatásba történő felvétel arányára vonat- kozó mutatók,
• a kétszintű érettségik eredményét jelző mutatók, • a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők nyelv-
vizsgaarányainak mutatói,
• a középiskolai tanulók szociokulturális mutatói, • az országos kompetenciamérések mutatói és • az elvárt értéktől való eltérés mutatói.
Az indikátorokból 79 különböző mutató készült. Ez a módszer igen hasznos a jelenlegi projektünk szá- mára is. A témánknak megfelelően az elvárt értéket és az ettől való eltérés mutatószámait vesszük gór- cső alá a továbbiakban.
Az alkalmazott, egyszerűsített elvárt érték modell- jének kritikája
A családi háttér elemzése az iskoláknak kiküldött kérdőívek alapján történt. A kérdőív kitöltése önkén- tes volt, és az adatokból jól látszik, hogy csak az intézmények kisebb hányadából érkeztek vissza az
A bemeneti adatot a szülők iskolázottsága, a szülők munkanélküliségi aránya, a nevelési segélyben részesülők aránya, a kimeneti adatot a felvételi arány adta. Az előbbi három adat (pontosabban az egyes adatok átlaga) volt a kimeneti mutatóra felírt lineáris regresszió magyarázó változója. Az az iskola teljesített jól – vagyis az elvárás felett –, ahol a lineá- ris regresszió által előre jelzett értékhez képest nagyobb felvételi arány adódott. Ugyanakkor egyértelműnek tűnik az is, hogy például az egyes iskolatípusok eltérő feladata és diákattitűdje is hatással van az eredményre, ez pedig erősen megkérdőjelezi a fenti modell univerzalitását. A felvételi arány sem tökéletes mérőszám, hiszen a felvételi keretszámok növekedésével egyre könnyebb bejutni a felsőoktatási intézményekbe, így egy viszonylag alacsonyabb arányszámot kaphatunk akkor is, ha az adott iskolából sokan választják az olyan egyetemeket (pl. orvosi, jogi), ahová nehéz bejutni. Ráadásul ma már nem elhanyagolható a külföldön továbbtanuló diákok aránya sem, róluk pedig semmilyen statisztika sem áll rendelkezésre.
156 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán