Page 154 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
1. Bevezetés
A tanulmány elsőként a hozzáadottérték-elemzés nemzetközi szakirodalmát és gyakorlatát tekinti át. Legfontosabb megállapítása az, hogy bár az egyes országok eltérő módon közelítik meg a kérdést, a mértékadó elemzések mindenhol a szociális kü- lönbségek kiszűrésére törekednek. Az OECD által kibocsátott anyag megállapítja, hogy az iskolák tel- jesítményét legjobban az ismételt tesztek eltérésén alapuló elemzések tudják megragadni.
A hazai szakirodalomban a Neuwirth Gábor által szerkesztett, A középiskolai munka néhány mutató- ja című kötetekben (Neuwirth–Horn, 2007) használt, az egyszerű lineáris modell reziduálisaként definiált elvártérték-mutatót érdemes kiemelni, mert ez tekint- hető a jelen tanulmányban is javasolt hozzáadott ér- ték előfutárának.
A tanulmányban alkalmazott módszer az úgyne- vezett hierarchikus lineáris modell, amelynek se- gítségével az egyes iskolatípusok (10. osztályban) és településtípusok (8. osztályban) közötti eltérések kísérhetők figyelemmel. Az elemzés a kompeten- ciamérés adatain alapul: az egymás utáni kompe- tenciamérések eredményeiből adódó különbségek pontszámaira épül. Az egyes iskolák hozzáadott értéke a fenti modellből adódó becslés reziduálisa. A modellek azt mutatták, hogy míg a 8. osztályosok- nál csak kisebb különbségek adódtak a település- típus szerint, addig a 10. osztályban az iskolatípus hatása már igen jelentős. A szakiskoláknál messze a leggyengébb a korábbi teszteredmény hatása az aktuálisra, a fejlődés is itt a legkisebb mértékű. Az egymás utáni évekre vonatkozó hozzáadott érték meglehetősen erős összefüggést mutat az egyes is-
kolák esetében. Mivel ezek a modellek szignifikáns kapcsolatot mutattak, ezért maguk a modellváltozók mint a kompetenciamérés standard tesztpontszámai – a településtípus, az iskolatípus, képzési program és gimnáziumoknál tovább bontva a képzés ideje sze- rint –, valamint a családiháttér-index a szükséges és alkalmazható indikátorok.
Potenciális indikátorként azokra a változókra tekintet- tük, amelyek szisztematikusan szignifikáns korrelációt mutatnak a fentiekben definiált hozzáadott értékkel.
A szignifikanciát bootstrap1 módszerrel vizsgálva azt kaptuk, hogy a legfontosabb változók a következők:
•a kompetenciamérésből: a standard
tesztpontszámok standard hibája, az év-
ismétlők száma,
• a KIR-STAT-adatbázisból: a nappali ta-
gozatos tanulók száma, a szaktantermek
férőhelye,
• a Felvi-adatbázisból: a jelentkezők közül a
nyelvvizsgával rendelkezők aránya.
Ezek értelemszerűen nem kizárólagosak, hasonló tartalmú változóval helyettesíthetők.
A részletes elemzés során számos más változóról is kiderültek bizonyos összefüggések, de vagy nem voltak elég határozottak, vagy nem tűntek elég egyér- telműnek az iskolatípusok többségében, éppen ezért indokoltnak tűnik további vizsgálatuk.
2. Nemzetközi áttekintés
A „value added models” és a tanárok ér- tékelése
Az USA-ban komoly hagyománya van a tanárok ér- tékelésének (Braun, 2005). Ennek legfontosabb esz- köze a hozzáadott értéken alapuló (value-added)
modellek alkalmazása: a tanárokhoz értékeket ren- delnek, aszerint hogy eredményük miként viszonyul a bizonyos feltételek által definiált „átlagos pedagó- gus” teljesítményéhez. Ebben az értelemben hasonló tartalmúak, mint a következő pontban bemutatás-
1 Megismételt mintavételezési eljárás, segítségével képet kaphatunk például a becsléseink hibájáról nem standard esetekben is. A lényege az, hogy újra mintákat veszünk a mintánkból.
154 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán