Page 12 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
1. Célkitűzés
A tanulmány előkészítő jelleggel azt a kérdéskört vizsgálja, hogy a közoktatás általános iskola utáni szakasza – külön vizsgál- va a szakiskolák, gimnáziumok és a szakközépiskolák körét – eredményesség szempontjából milyen indikátorokkal írható le.
Az eredményességet különböző ellátottsági, a rá- fordítások szintjét mérő mutatókkal magyaráztuk. A mutatószámok jó része nem hat szignifikánsan az eredményességre, és a modellek magyarázóereje is alacsony. A hozzáadott értéken alapuló elemzések így többféleképpen is interpretálhatók, leginkább azt tartjuk célszerűnek, ha az efféle analízisekkel – az ala- csony magyarázóerő és a nem szignifikáns hatások miatt – óvatosan bánunk, és további, pontosabb ellá- tottsági mutatórendszert próbálunk találni.
Megállapítható azonban, hogy a kijelölt 12-15 mutatószám egy- vagy többkomponenses modellje hasonló módon jellemzi a középfokú oktatási intéz- ményeket. A többkomponenses modellből számolt összevont, mértékegységgel ellátott eredményességi mutató már alkalmas az iskolák eredményességének komplex jellemzésére, rangsorolására, így az ered- ményességi mutató előállítása alapvetően sikeresnek tekinthető.
Általános tapasztalat, hogy az elemző munka 95 százaléka az adatok előkészítésére, a különbö- ző adatbázisok összekapcsolására s az ezek során felmerült problémák megoldására irányult. Ezért szá- munkra az elemzés egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a rendelkezésre álló – első ránézésre is gazdag- nak tűnő – adatbázisok megbízhatóságát, térbeli és időbeli összekapcsolhatóságát, dokumentációjának megalapozottságát fokozni kell, ennek hiányában hi- teles indikátorrendszer nem képzelhető el.
2. Bevezetés
Az indikátorelemzésnek igazán akkor van értelme, ha legalább ötéves távra készülnek el a mutatók és elemzések, egyrészt annak érdekében, hogy kiszűr- jük egy-egy év véletlen hatásainak torzító következ- ményét, másrészt pedig, hogy a tendenciák leolvas- hatók legyenek. Ez a kutatás pilot jellegű, vagyis egy év adatai segítségével alakítja ki az indikátorrend- szer kereteit.
A cél természetesen egy hosszabb időtávú elem- zési keret összeállítása, de az értelmes indikátorok és elemzési keretek létrehozása egy év adatai alapján is értelmezhető, elemezhető és végrehajtható folyamat.
A kutatás eredményeként létrejött egy viszonylag kevés számú, jól dokumentált, egyszerűen értelmez- hető indikátor alkotta rendszer, amelynek két fő cso- portja van:
Elért eredmények („kibocsátás”)
• A lemorzsolódás mutatói, a továbbha- ladási arányszámok (középiskolába, felsőfokú intézményekbe)
• A kompetenciamérés eredményei s ezek változása
• Középiskolákban: az érettségi eredmé- nyei, a nyelvvizsgát szerzettek aránya, az emelt szintű érettségit szerzettek aránya
Ráfordítások, ellátottság, erőforrások a közoktatásban
• A folyó, valamint a beruházási jellegű
pénzügyi ráfordítások (fajlagosak)
• A tanuló/tanár arány jellemzése, a tanári
kar végzettség szerinti összetétele, minő-
ségi jellemzői
• Az iskola infrastrukturális ellátottsága
(tanterem, tornaterem, számítógép-ellá-
tottság – fajlagosak)
• Az idegennyelv-oktatás fajlagos mutatói,
a nem szakos tanárok által tanított órák aránya
Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos indikáto- rok egyaránt jellemezhetik az eredményességet és a feltételeket. A kompetenciamérés mutatói például feltárják az iskolában tanulók (az általános iskolában vagy a családban megszerzett) tudásszintjét, ezzel együtt az iskolában megtanultak alapján az oktatá- si intézmény eredményességét is mérhetik – e két tényezőt nehéz elválasztani egymástól. Ugyanígy a KIFIR adatbázisból (általunk) előállított mutatók is
12 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán