Page 138 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
Az OKM-adatok alapján lineáris növekedést mutathatunk ki az óvodai évek számával, de csak a legfeljebb négy évig óvo- dába járókig, mert az öt éven keresztül óvodás gyerekek iskolai teljesítménye már csökken. Kérdés, hogy az utóbbi csoport tagjai miért jártak ilyen sokáig óvodába. A családi háttér vizsgálata alapján egyértelműnek tűnik, hogy az utóbbi csoportba tartozó gyerekek átlag alatti CSHI-vel rendelkeznek. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az óvodai szolgáltatást egyálta- lán nem vagy csak kismértékben igénybe vevő szülők rendszerint a hátrányos helyzetű családokból kerülnek ki.
Az eddigiekben a méltányosság azon indikátorait tekintettük át, amelyekben a kompetenciaértékeket is figyelembe vettük. A nemzetközi elemzésekben azonban olyan mutatókat is figyelembe vesznek, amelyek a tanulók aspirációival, illetve a kulturális szokásaikkal, a szabadidős tevékenységeikkel és az iskolán kívüli oktatási szolgáltatásokkal foglalkoznak.
Az OKM-adatbázisban is találunk erre vonatkozó ada- tokat, amelyből egyet bemutatunk az alábbiakban. Az aspirációk szintjén mérni tudjuk ugyanis, hogy a szülők iskolai végzettsége mennyire befolyásolja a gyerekek jövőtervét. Ezt az OKM-ben úgy mérik, hogy rákérdez- nek: a gyerek milyen legmagasabb iskolai végzettséget szeretne elérni, ezt pedig összevetik a szülők iskolai végzettségével. Az alábbi táblázatban (8. táblázat) a két tényező összefüggését mérő gamma-együtthatókat lát- hatjuk a 15 legmagasabb értéket mutató járáson belül: minél magasabb (a maximális 1-hez közeli) az értéke, annál inkább a szülő (jelen esetben az anya) iskolai vég- zettsége befolyásolja a gyerek jövőterveit.
8. táblázat. Milyen mértékben befolyásolja az anya iskolai végzettsége a tanuló iskolai jövőterveit (OKM tanulói adatbázis, 2013, 10. osztály)
4.2. A pedagógusok adataira építkező méltányossági mutatók
A pedagógusokra vonatkozó méltányossági adatok az oktatási folyamat erőforrásaihoz kapcsolódnak. A magyarországi adatbázisokban találunk arra vonatko- zó adatokat, hogy milyen mértékű és jellegű az oktatói hiány, illetve arra is, hogy milyen minőségű (szakkép- zettségű) az oktatói állomány az egyes szinteken vagy intézményekben. Ide sorolhatjuk azokat is, amelyek a pedagógusok továbbképzéseken való részvételét mé- rik. Az OKM 2013 10. osztályos telephelyi adatainak tanulsága szerint a – matematika szakos – tanárhiány leginkább a nem hátrányos helyzetű iskolákra jellem- ző, és így vagy nincs mérhető hatása az iskolai teljesít- ményre, vagy ha van, éppen fordított: ahol tanárhiány van, ott érdekes módon magasabbak a kompetencia- értékek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel rendel- kező tanárok hiánya már különbséget teremt: ahol hiány van, ott a matematikai teljesítmények szignifikánsan és nagymértékben gyengébbek, mint ott, ahol nincs. Ma- gyarán: nem a mennyiségi, hanem a minőségi tanárhi- ány magyarázza az iskolai teljesítményeket.
Szakképzett pedagógusokra vonatkozó adatokat a KIR-STAT-ban is találunk, ami alapján pedig megállapít- hatjuk, hogy a szakközépiskolák és a szakiskolák a gim- náziumokhoz képest messzemenően nincsenek ellátva pedagógus végzettségű oktatókkal. Míg ezt a hiányt a szakközépiskolák részben pótolják felsőfokú végzett- séggel rendelkező oktatókkal, a szakiskolák gyakran csak középfokú végzettséggel rendelkező oktatókat alkalmaznak.
A pedagógusokra vonatkozó másik mutató a tovább- képzéseken való részvételről informál. A KIR-STAT-adatok szerint összességében éppen a szakiskolákban és a szakközépiskolákban oktatók vesznek részt nagyobb mértékben különféle továbbképzéseken: a szakiskolai oktatók a módszertani képzéseket látogatják viszonylag többet, az elméleti képzéseken való részvétel tekinte- tében nincs különösebb eltérés az iskolatípusok között.
Járás
Gamma- együttható
Szign.
Dél-pesti – XXIII. ker.
0,818
0,000
Edelényi
0,758
0,000
Nyíradonyi
0,707
0,000
Kunszentmiklósi
0,707
0,000
Encsi
0,704
0,000
Dombóvári
0,684
0,000
Mezőcsáti
0,657
0,000
Csengeri
0,640
0,000
Csurgói
0,637
0,000
Jászapáti
0,634
0,000
Nyírbátori
0,628
0,000
Körmendi
0,614
0,000
Lenti
0,607
0,000
Fehérgyarmati
0,604
0,000
Kisvárdai
,594
,000
138 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán