Page 137 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

8. ábra. Reziliens tanulók aránya iskolatípusonként14 (OKM tanulói adatbázis, 2013, 10. osztály)
A rezilienciát iskolatípusok szerint megvizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az érettségivel záruló kö- zépiskolai szintek esetében minél későbbi életkorban kerülnek a tanulók az oktatási intézménybe, annál ki- sebb a reziliensek aránya (6. ábra), amit úgy is értel- mezhetünk, hogy a korai szelekció az akadémiai és társadalmi inklúzió ellenében hat. Ezektől eltérően a szakiskolák gyakorlatilag képtelenek reziliens gyere- keket kibocsátani és/vagy befogadni, de ez érthető is, hiszen a jobb képességű (magasabb kompeten- ciaértéket mutató diákok) vélhetően más intézmény- típusba kerültek.
A kompetenciaértékek különféle metszetekben történő elemzése során a szórás, illetve az átlag standard hibája is információkkal szolgál a heteroge- nitásról.15 Egy adott kategórián belül például minél na- gyobb a szórás, annál változatosabb a diákok teljesít- ménye. Így CSHI-től függetlenül a szórás is tekinthető méltányosságmérő számnak16, hiszen azt fejezi ki, mennyire tér el egymástól a tanulók teljesítménye. Is- kolatípusonként vizsgálva például azt láthatjuk, hogy a szórás a gimnáziumokban kisebb, mint a szakkö- zépben vagy a szakiskolákban (53-56 pont, szemben a szakközép- 60, illetve a szakiskola 70 pontjával). A kompetenciaértékek heterogenitását továbbá az
alsó és felső decilisbe tartozó kompetenciaértékek osztópontjainak különbségével is mérhetjük.
7. táblázat. A matematikai kompetenciaátlagok, illetve az alsó és felső decilisek különbsége iskolatípuson- ként (OKM tanulói adatbázis, 2013, 10. osztály)
Átlag
Alsó és felső decilisek különbsége
8 évfolyamos gimnázium
1 837
407
6 évfolyamos gimnázium
1 820
423
4 évfolyamos gimnázium
1 735
426
szakközépiskola
1 625
411
szakiskola
1 442
441
A PISA-mérések során alkalmaznak egy másik mél- tányossággal kapcsolatos mutatószámot is, amely az előzetes edukációs életútra vonatkozik: ez Magyaror- szágon az OKM-adatbázisból származó, az óvodá- ban eltöltött évek számát feltüntető adatok alapján mérhető. A nemzetközi tapasztalat szerint az óvodá- ba járás pozitív hatással van a későbbi iskolai teljesít- ményekre, ezért megvizsgáltuk, mindez hogyan válik láthatóvá Magyarországon.
14 Az adatokat az országos CSHI-hoz képest számoltuk ki. Mindez természetesen módosulna, ha a CSHI-értékeket iskolatípusokon belül számolnánk ki. 15 Az OKM-adatbázisokban a szórást ún. bootstrap, visszatevéses súlyokkal számolják ki.
16 A szórás azt fejezi ki, hogy a tanulók kétharmadának teljesítménye az átlag plusz/mínusz 1 szórásegység tartományban található.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 137