Page 131 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

megértéséhez. Az alábbiakban a diákokra és peda- gógusokra vonatkozó lehetséges aggregált adatokat és indexeket tekintjük át, amelyeket a korábbiakban ismertetett nemzetközi méltányosságindikátorok módszertani mintájára, a honi adatok sajátosságait figyelembe véve alkottunk.
Ha bármilyen szinten aggregálni akarjuk az indexet, érdemes a kvartilis határt országos szinten kiszámol- ni, majd pedig azt vizsgálni, hogy az egyes egysé- geken (intézményeken, városokon, megyéken, régió- kon) belül az országos kvartilis osztópontok hány százalékos megoszlásokat eredményeznek. Ha pél-
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az indikátorokat többféle módon is csoportosítani lehetne (lásd az is- mertetett nemzetközi szándékok), de mi az oktatási szereplőkre vonatkozó felosztást választottuk. Ugyanakkor az is megfontolás tárgyát képezheti, hogy akár részterületenként, akár egységesebben összevont indikátorokat képezzünk. Ahhoz azonban, hogy létrehozzunk ilyen indikátorokat, több évre vonatkozó adathalmazzal kellene rendelkeznünk, ami jelenleg csak a kompetenciamérésekre igaz, több adatforrás egyelőre nem áll rendelkezésünkre idősorosan. Azt is fon- tos rögzítenünk, hogy az alábbi indikátorok nagyobb része is csak akkor működőképes, ha összekapcsoljuk valamilyen kimeneti eredménnyel – egy indikátor értelmezése tehát akkor válik teljessé, ha valamilyen eredményességi szempontból is meg tudjuk vizsgálni.
4.1. A diákok adataira építkező méltányos- sági mutatók
A diákok szintjén első lépésben érdemes azonosítani a speciális méltányossági csoportokat, a későbbi- ekben ez alapján célzott adatgyűjtéseket is lehetne kezdeményezni, ezáltal megkerülve a fel-felbukkanó ideológiai vitákat is. Noha a „méltányossági csoport” kifejezést nem használják Magyarországon, különféle vonatkozó csoportokat valójában már intézményesí- tettek a hivatalos adatgyűjtésben.
Ilyen csoportokat alkotnak:
•a hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű (HH és HHH) tanulók,
• a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók,
• a magántanulók,
• a roma tanulók (etnikai adatgyűjtés csak
a népszámlálások során történik, de az OKM telephelyi adataiban helyi becslés- sel éves szinten is találkozunk a roma ta- nulók arányszámával),
• a külföldi, nem magyar anyanyelvű tanu- lók,
• a külföldi magyar anyanyelvű/nemzetisé- gű tanulók.
Méltányossági csoportot mi magunk is létrehozha- tunk a PISA módszertana alapján: ez nem más, mint a családiháttér-index (CSHI) szerinti alsó kvartilis.
dául megyei szinten vizsgáljuk, a telephelyi adatok szerint (lásd 2. ábra) markánsan megjelennek a terü- leti eltérések: az országos adatokhoz képest például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskoláinak közel fele sem éri el az alsó kvartilis felső határát. Az ország ke- leti és északi megyéiben viszonylag nagymértékben, Somogyban és Baranyában kismértékben átlag feletti az alsó kvartilisbe eső intézmények aránya, míg pél- dául a budapesti iskolák között alig találhatunk olyat, amelynek tanulói átlaga az intézmények szintjén ne érné el a második kvartilis alsó határát.
Mindezt természetesen a tanulói adatbázis alapján is megvizsgálhatjuk, s noha némileg eltérő képet ka- punk, a fő trendek akkor is érvényesek: a keleti és északi megyék tanulói átlag fölötti mértékben esnek az alsó kvartilisbe, amit még kiegészíthetünk néhány dunántúli megyével is (Somogy, Baranya, Tolna), (lásd 3. ábra).
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 131