Page 133 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

Amint azt a PISA-vizsgálatok ismerteté- sénél is láttuk, a családi háttér hatása az egyik legelterjedtebb méltányosságra vo- natkozó indikátor, kiszámításakor pedig a lineáris regressziós modellben a CSHI- index magyarázottságát (R-négyzet) jelen- ti: minél magasabb az értéke, annál kisebb a méltányosság mértéke, hiszen a teljesít- mények kényszerpályán mozognak.
CSHI-hatással rendelkező járást lásd 3. táblázat), megyei szinten pedig Borsod-Abaúj-Zemplén me- gye értékei kiugrók.
3. táblázat. A CSHI hatása a matematikai teljesítmé- nyekre (OKM tanulói adatbázis, 2013, 10. osztály)
tokat találunk, így a családi háttér nem olyan erős befolyásoló tényező. Érdekes továbbá az is, hogy a négy és hat évfolyamos gimnáziumokon belül – an- nak ellenére, hogy itt is szelektívebb a tanulói cso- port – a családi háttér még mindig hatással van az iskolai teljesítményekre.
4. táblázat. A családi háttér hatása iskolatípusokon belül (OKM 10. évfolyam, tanulói adatbázis)
Az iskola típusa
R-négyzet
Szign.
8 évfolyamos gimnázium
0,083
0,000
6 évfolyamos gimnázium
0,131
0,000
4 évfolyamos gimnázium
0,123
0,000
szakközépiskola
0,077
0,000
szakiskola
0,057
0,000
Járás
R-négyzet
Encsi
0,554
Jászapáti
0,510
Csengeri
0,493
Mezőcsáti
0,408
Nyírbátori
0,381
Ózdi
0,372
Fehérgyarmati
0,366
Szikszói
0,360
Budakeszi
0,360
Gödöllői
0,359
Miskolci
0,356
Ajkai
0,352
Siklósi
0,348
Szigetszentmiklósi
0,346
Belső-pesti – VIII. ker.
0,343
Ha mindezt iskolatípus szerint vizsgáljuk (lásd 4. táblázat), két megjegyzést tehetünk: egyrészt az R-négyzet értéke mindegyik iskolatípuson belül ala- csonyabb az országos eredményekhez képest, ami jelzi, hogy a tanulók eleve szelektáltabb módon ke- rülnek a különféle iskolatípusokba (másképpen fo- galmazva: alacsony az akadémiai inklúzió mértéke). Másrészt az iskolatípusokon belül azt is láthatjuk, hogy a szakközép- és szakiskolában alacsonyabb az R-négyzet, mint a gimnáziumokban, ami pedig arról tájékoztat, hogy ezekben az oktatási formák- ban vélhetően eleve homogénebb tanulói csopor-
Ha megyei szinten összevetjük a méltányosság mértékét és az iskolai teljesítményeket, megállapít- hatjuk, hogy szoros összefüggés van a kettő között (a megyei szinten aggregált adatok szintjén a kor- relációs együttható –0,70). A nemzetközi példákkal ellentétben Magyarországon nem találni olyan me- gyét, ahol magas (átlag fölötti) teljesítményt lehet- ne elérni a családi háttér erős hatása mellett. Az adatokból az is látszik, minél magasabb egy megye méltányossági szintje, annál jobbak az iskolai telje- sítmények is. E reláció viszont fordítva is igaz, hiszen ahol átlag fölötti a családi háttér hatása, ott az is- kolai teljesítmények csökkennek: e megyéket kettős teher húzza, a családi háttér szerinti szelekció és az alacsony iskolai teljesítmények egymást erősítik.
A nemzetközi szakirodalomban a migránsok sa- játos oktatáspolitikai célcsoportnak számítanak, hi- szen rendszerint gyengébb az iskolai teljesítményük, mint az őslakos diákoké. A nemzetközi mérések jel- zik azonban, hogy Magyarország ettől a trendtől is eltér, hiszen nálunk a migránsok – relatív alacsony arányuk mellett (országos szinten kb. 1,7 százalékot tesznek ki a külföldiek) – jobban teljesítenek, mint az efféle háttérrel nem rendelkező fiatalok. Ennek okai között az is felfedezhető, hogy a migránsok jelentős része a környező országokból érkezik, s nincsenek komolyabb nyelvi gondjaik az iskolában, tekintve, hogy anyanyelvük magyar. A KIR-STAT adatok alap- ján megállapíthatjuk azt is, hogy a külföldi diákok el- sősorban a gimnáziumokat látogatják, a szakiskolai és szakközépiskolai képzéseket kismértékben pre-
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 133