Page 129 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

azaz minél nagyobb a teljesítménybeli gap (eltérés), annál kevésbé méltányos a rendszer, hiszen a kü- lönbségek olyan strukturális feltételekre vezethetők vissza, amelyek a tanulótól függetlenül léteznek.
A fenti méltányossági logika alapján minél nagyobb mértékben határozza meg az iskolai teljesítményeket a szülői/családi háttér, illetve más, a tanuló akaratától független tényező, annál kevésbé méltányos az ok- tatási rendszer. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanúgy kell az iskolában telje- sítenie, és azt sem, hogy mindenkinek ugyanazt a tananyagot vagy erőforrást kell biztosítani. A PISA- eredmények rendszerint kimutatják, hogy a jobb telje- sítmény és az oktatási rendszer méltányossági szintje nem zárják ki egymást (OECD, 2013), (lásd 1. ábra).
Az említett különbségeket eredményező tényező- kön belül kétségkívül a családi háttérnek (családi társadalmi-gazdasági-kulturális index) van kiemel- kedő szerepe, de a PISA-mérések lehetővé teszik a méltányosság más dimenziókban történő vizsgálatát is. Ezek egy része szintén a család olyan jellemzőihez kapcsolódik, mint például a szülők családi állapota, munkaerő-piaci helyzete, migráns státusa (első vagy másodgenerációsok-e?) vagy az otthon beszélt nyelv (eltér-e avagy sem az iskola tannyelvétől). Ugyanígy a szülőkhöz kapcsolódik az az elváráshalmaz is, amely- lyel az iskolához viszonyulnak, és amely – mint fontos erőforrás – kimutathatóan befolyásolja a gyerekek is- kolai teljesítményét is. Ezek mellett beazonosíthatunk olyan további tényezőket is, amelyek túlmutatnak a szülők jellemzőin és diszpozícióin, s amelyek vagy a település adottságaival, vagy az iskola belső életével és környezetével (intézményi klímájával, a fegyelem meglétével vagy hiányával, a tananyag jellegzetessé-
geivel), vagy pedig a tanuló korábbi edukációs élet- útjával, ezen belül hangsúlyosan az óvodáztatásával függnek össze.
A fenti tényezők eltérő módokon ugyan, de összefüggnek egymással is, és kapcsola- taik mintázatai gyakran visszavezethetők a családi háttérrel kapcsolatos különbségek- re. Ezért a PISA-elemzésekben kiemelt he- lyen szerepel az a szempont, hogy ne csak a megfigyelt különbségeket regisztráljuk, hanem vizsgáljuk meg azt is, hogy bizo- nyos, a méltányossággal összefüggő ténye- zők hatása és mértéke fennáll-e akkor, ha a családi hátteret statisztikai kontroll alatt tartjuk (azaz, ha azonos státusú szülőktől származó tanulók jellemzőit vetjük össze).
Az előbbiekben jelzett különbségteremtő ténye- zőket a 2012-es PISA-felmérés méltányossággal foglalkozó jelentésében négy nagyobb dimenzióban tárgyalja (lásd 2. táblázat). A PISA-jelentésből termé- szetesen Magyarországra vonatkozóan is számos adatot megtudhatunk, amelyek alapján elhelyezhet- jük az országot a nemzetközi összehasonlításban. Jelen írásban azonban nem ezen vetületek ismerteté- se a cél, hanem hogy a nemzetközi gyakorlatokból ki- indulva megvizsgáljuk, a rendelkezésünkre álló hazai adatbázisokból milyen indikátorokat tudunk képezni a magyar oktatási rendszer méltányosságának in- tézményi szintű leírására.
2. táblázat. A méltányosság vetületei, főbb dimenziói és fontosabb indikátorai a 2012-es PISA-vizsgálatban
Dimenziók
Indikátorok
Családi háttér és iskolai teljesítmény
A CSHI szerint az alsó és felső negyedbe tartozók átlagos teljesítménye közötti különbségek
Hány százalékban magyarázza meg a CSHI az iskolai teljesítményeket? (R-négyzet)
Egységnyi elmozdulás a CSHI-n mekkora teljesítménynövekedést okoz? (B érték)
Reziliens tanulók12
Az alsó CSHI-ből származók hány százaléka teljesít a kompetenciaérték szerinti felső negyedben?
Iskolai teljesítmény a családi háttér kontroll alatt tartásával
A lineáris regressziós becslés konstans értéke (C értéke)
Iskolák közötti teljesítmény- beli különbségek
A teljesítmények varianciája hány százalékban magyarázható az iskolák közötti különbségekre épülő varian- ciával?
Iskolák közötti és belüli különbségek
Az iskolák közötti és az iskolán belüli különbségek magyarázata a CSHI szerint
»
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 129
Méltányosság a kimeneti/eredmé- nyességi oldalon