Page 127 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

»
B) Egyenlőtlenségek az oktatási folyamatban
B1. A kapott oktatás meny- nyisége
B1.1. Egyenlőtlenség a várható iskolai élettartamban
EAG-adatok alapján
B1.2. Egyenlőtlenség az oktatási kiadások szintjén
PISA- és EAG-adatok alapján
B2. A kapott oktatás minősége
B2.1. A 15 évesek oktatói támogatásról alkotott véleménye
PISA-adatok alapján
B2.2. A 15 évesek iskolai fegyelemről alkotott véleménye
PISA-adatok alapján
B2.3. Szegregáció
Szegregációs index, PISA-, TIMSS-adatok alapján
B2.4. Diákok méltányos kezelésről alkotott véleménye
Megjegyzés: célirányos pilot felvétel keretében vizsgálják
C) Belső eredmények – Egyenlőtlenségek az oktatásban
C1. Skillek – képességek
C1.1. Képességbeli egyenlőtlenségek a kötelező oktatás végén
PISA-mérés alapján
C1.2. Gyengeség és kiválóság az iskolában
SEN-féle oktatási gyengeség és kiválóság indexe, elitizmusin- dex10 PISA-mérések alapján
C2. Egyéni fejlődés
C2.1. A diákok polgári ismeretei
Célzott kutatás keretében
C3. Iskolai életút
C3.1. Egyenlőtlenségek az iskolai életút szintjén
EAG-adatok alapján
D) Külső eredmények – az oktatási egyenlőtlenségek társadalmi és politikai hatásai
D1. Oktatás és társadalmi mobilitás
D1.1. A foglalkozási státus iskolai végzettség szerint
EUROSTAT-, LFS-adatok alapján
D1.2. A társadalmi (családi) származás hatása a foglalkozási státusra
EUROSTAT-, LFS-adatok alapján
D2. A hátrányos helyzetűek oktatási javakból való részesedése
D2.1. A magasan iskolázottak hozzájárulása a hátrányos helyzetűek társadalmi pozíciójának javulásához
EAG-, PISA- és EVS-adatok alapján (pl. egy magasan képzett és egy hátrányos helyzetű szülővel rendelkező tanulók aránya, a szolidaritás értékeinek aránya a magasan képzettek körében)
D3. Az egyenlőtlenségek kollektív hatásai
D3.1. A diákok véleménye az oktatási rendszer méltányosságáról
Megjegyzés: célirányos pilot felvétel keretében vizsgálják
D3.2. A diákok elvárásai az oktatási rendszerrel kapcsolatban
Megjegyzés: célirányos pilot felvétel keretében vizsgálják
D3.3. A diákok véleménye az oktatási rendszer igazságosságával kapcsolatban
Megjegyzés: célirányos pilot felvétel keretében vizsgálják
D3.4. Tolerancia/intolerancia
EVS-adatok alapján
D3.5. Társadalmi politikai részvétel
EVS-adatok alapján
D3.6. Intézményekbe vetett bizalom
A bizalom mértéke iskolai végzettség szerint (WVS)
10 Az oktatási gyengeség mutatója a SEN-féle szegénységi index mintájára készül, és mint ilyen három tényezőre épül: 1. egy minimális kompetenciaszintet (kü- szöbértéket) el nem érők aránya; 2. az alacsony kompetenciájúak (oktatási szegények) intenzitása, illetve 3. a küszöbérték alattiak homogenitása. Minél nagyobb az iskolai szegénység indexének értéke, annál gyengébb oktatási rendszerrel – vagy ha iskolai szintre számoljuk ki, iskolával – van dolgunk. Hasonló módon számolják ki az oktatási kiválóság indexét. Minél nagyobb az iskolai kiválóság indexének értéke, annál erősebb oktatási rendszerrel – vagy ha iskolai szintre számoljuk ki, iskolával – van dolgunk. Az oktatási gyengeség és kiválóság összegét pedig elitizmusindexnek nevezzük, és minél nagyobb az elitizmus indexének értéke, annál szegmentáltabb és kevésbé méltányos az oktatási rendszer, hiszen az iskolai szegények és iskolai kiválók között nagy a távolság (mindkét csoport relatív magas).
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 127