Page 125 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

Az iskolai hiányzásokat ismertető adatsorok négyféle hiányzási arányt definiálnak: az igazolt és igazolatlan hiány- zások rátáját, a kettő összege pedig kiadja az összes hiányzások rátáját. Ezeken túlmenően az ún. tartós (persistent) hiányzás arányait is kiszámolják (tartós hiányzónak számít, aki az összes tanóra legalább 15 százalékát elmulasztja). A hiányzásokat naponta kétszer rögzítik: a reggeli órák elején és a délutáni órák végén – módszertanilag azonban fontos megjegyezni, hogy a napközben regisztrált „belső igazolatlan hiányzásokról” nincs információnk, a későn érkezők pedig az igazolatlan kategóriába kerülnek. A részletes adatok országos és regionális bontásban is elérhetők, többek között a fentiekben részletezett etnikai hovatartozás és anyanyelv, valamint a hiányzás oka függvényében is.4
kok alkotják, akiket véglegesen töröltek az intézmény regiszteréből, ők kénytelenek más intézményben és/ vagy képzési formában folytatni tanulmányaikat.5
Ausztráliában külön méltányossági cso- portokat határoznak meg a statisztikai adatgyűjtés során. Ezek a következők:
1. Alacsony társadalmi-gazdasági háttér- rel rendelkező diákok.
2. Bennszülöttek (aboriginals).
3. Az angolt második nyelvként használók.
4. Angolul nem beszélők.
5. Izolált közösségekben élők.
6. Fizikai vagy mentális fogyatékkal élők.6
Több országban is tehát külön kiadványokban foglalkoznak az iskolaelhagyókkal, lemorzsolódot- takkal (Millar, 2013), Hollandiában például interaktív térképeket is létrehoztak a fenti mutatók alapján.7 A lemorzsolódás mértéke, illetve az iskolai teljesít-
ményekről szóló részletes információk azonban nem önmagukban relevánsak, jelentőségük abban mu- tatkozik meg, hogy a beérkező információk alapján iskolai szintű korrekciókat hajtanak végre, s a gyen- gén teljesítő holland iskoláknak egy-két éven belül javulást kell elérniük a méréseken, ellenkező eset- ben nem részesülnek a központi költségvetésből, ami egyet jelent a bezárásukkal.
Tanulságos az ausztrál tantervi és értékelési ha- tóság (Australian Curriculum, Assessment and Reporting Authority – ACARA) gyakorlata is: az ál- taluk alkalmazott úgynevezett közösségi társadal- mi-oktatási előnyindex (Index of Community Socio- Educational Advantage – ICSEA) jó szolgálatot tesz az országos mérési eredmények iskolai szintű ösz- szevethetősége érdekében. Az index kiszámításakor ráadásul nemcsak a szülői háttér jellegzetességeit (foglalkozás és iskolai végzettség) veszik figyelem- be, hanem az olyan iskolai szintű jellemzőket is, mint például a földrajzi elhelyezkedés vagy a bennszülött diákok aránya.8
2. Az európai oktatási rendszerek méltányossága – kísérlet egy egysé- ges indikátorrendszer kialakítására
2001 májusában az Oktatási Rendszerek Méltányos- ságának Európai Kutatócsoportja (European Group of Research on Equity of the Educational Systems) az
EU akkori tagországaira vonatkozóan elindított egy kutatást, amelynek az volt a végső célja, hogy egy in- dikátorrendszer felállításával mérhetővé és az egyes
4 https://www.gov.uk/government/organisations/department-for-education/series/statistics-pupil-absence 5 http://www.education.gov.uk/rsgateway/DB/SFR/s001080/index.shtml
6 http://www.acara.edu.au/verve/_resources/Curriculum_Design_Paper_.pdf
7 http://www.aanvalopschooluitval.nl/english.php
8 http://www.myschool.edu.au/AboutUs/Glossary#G2
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 125