Page 105 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

10. Összefoglalás
Tanulmányunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a megvalósuló továbbtanulások mögött meghúzódó aspirációkra milyen tényezők hatnak. Miután ez egy időben hosszan zajló folyamat eredménye, ezért pusz- tán a keresztmetszeti adatok vizsgálata nem célrave- zető. Magyarországon ma már létezik egy, a tanulók teljesítményét és egyéb adatait felmérő longitudinális vizsgálat, az országos kompetenciamérés, amely le- hetővé teszi, hogy időben elnyújtva is vizsgálódni tud- junk. A szakirodalom a tanulói motivációkra ható tanári értékelés szerepét kitüntetetten kezeli, amely egyaránt történhet verbális, metakommunikatív, illetve a tanuló által nem közvetlenül észlelhető módon.
A szakirodalomban kutatások garmadája bizo- nyítja, hogy a nem megfelelő értékelés hosszú távú negatív hatással jár. Tanulmányunkban ezért az országos kompetenciamérés 2011-es és 2013-as, tanulói szinten összekötött panelmintáján vizsgáltuk azt, hogyan hat időben a pedagógus osztályzása a tanulói teljesítmény alakulására és a továbbtanulási aspirációkra. A kompetenciamérés tanulói háttér- kérdőíve rögzíti a diákok félévi osztályzatait és to- vábbtanulási elképzeléseit a nyolcadik és a tizedik évfolyamon is.
Az adatok szerint a továbbtanulási ambíció szoros összefüggést mutat a szülők iskolai végzettségével, a diákok nemével, társadalmi-gazdasági helyzetével, lakóhelyével, valamint az iskola bizonyos jellemzőivel, nem kifejezetten egyéni szinten, hanem inkább az is- kola szintjén. Az ambíciókat illetően a szülők iskolai végzettségével is erős összefüggés mutatható ki. Ahol a szülők legalább egyike egyetemet végzett, ott a gyerekek több mint háromnegyede szeretne eljutni a felsőfokú mesterképzésig vagy a doktori fokozatig, a főiskolát végzett szülők gyerekeinek már csak fele, az érettségizett szülők gyerekeinek pedig már csak kevesebb, mint egyharmada. Az osztályzatok emel- kedésével ugyanakkor egyre inkább nő az aspiráció szintje. A szegényebb, iskolázatlanabb szülők gyer- mekei érzékenyebbek a teljesítményre, ennek kö- vetkeztében minél jobb a tanuló teljesítménye, annál inkább mérsékelődik a két réteg közötti különbség a továbbtanulást tekintve.
Az alapkérdésünk az, hogy a tanári értékelés ho- gyan hat a teljesítményekre és a továbbtanulási as- pirációkra. Úgy tűnik, hogy a diákok továbbtanulási ambícióinak változását jobban meghatározzák az osztályzatok, vagyis a róluk kialakított tanári vélemé- nyek, mint az abszolút tudásuk, képességeik. A leg- erősebbek a korrelációk a négyosztályos gimnáziu- mok és a szakközépiskolák esetében, ahol leginkább releváns a továbbtanulási szándékok megváltozását a középiskola hatásának tulajdonítani.
Az osztályzat és a vele megegyező skálára konver- tált teszteredmény különbsége mutatja meg azt, hogy helyesen ítélte-e meg a tanár az adott diák teljesít- ményét vagy alul-, illetve felülértékelte őt az osztály- zásnál. Az adatok azt mutatták, hogy az egyik évben alulértékelt diákok között jóval magasabb a követke- ző évben szintén alulértékeltek aránya, és ugyanez jellemző – noha kisebb mértékben – a felülértékel- tekre is. Mintha egy stigmát vinnének magukkal az általánosból a középiskolába. A pedagógusok pedig, úgy tűnik, jellemzően a hátrányos helyzetű tanulókat hajlamosak alulértékelni.
A demográfiai háttérelemzések azt mutatják, hogy a nem, az anyagi helyzet és a szülők iskolai végzettsé- ge, státusa egyaránt erősen meghatározzák, hogyan értékelik a tanárok a gyereket, különösen az általános iskolában. Ennek okáról a szakirodalomban bőven le- het olvasni, a pedagógus az eltérő nyelvhasználat, a viselkedés és a kulturális szokások alapján hajlamos előítéletesen értékelni. Ennek viszont sajnos hosszan tartó, súlyos ára van.
Úgy tűnik, a tanári értékelés befolyásolja a későbbi teljesítményt, hiszen a nyolcadikban alulértékelt ta- nulók teszteredménye alacsonyabb lett 10.-re, míg a felülértékelt diákoké javult. Az osztályzatok ezzel ellen- tétesen alakulnak, ami feltehetően annak köszönhető, hogy a gyengébbnek minősített tanulók gyengébb kö- zépiskolában folytatták tanulmányaikat. A nyolcadik- ban alulértékelt tanulók nagy része szakiskolába ment, míg a felülértékeltek négyosztályos gimnáziumba. Az alulértékelt gyerekeknél csökkent, a felülértékelteknél pedig növekedett a továbbtanulási kedv.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 105