Barátság
3. nap
90 perc beleértve a szünetet
téma
3

Bemelegítés:  Szám-csoportok

Ennek meg kell történnie:

A diákoknak hozzá kell szoknia, hogy mozgás közben hallanak utasításokat. A szám-csoportokban a diákok a barátsághoz kapcsolódó különböző érzésekről beszélgetnek, és állóképeket készítenek ezekről.

Szükséges:

 

Előkészíteni:

 

A tér előkészítése:

 

Így néz ki a tér:

Tágas tér

ÚTMUTATÓ:

1. Az osztály összegyűlik a bemelegítésnek kijelölt térnél. Minden diák sétáljon egyedül, anélkül, hogy bárki máshoz érne. Használjátok az egész teret. Kedvesen terelgesd a diákokat: találjátok meg a megfelelő tempót, kerüljétek egymás tekintetét, lazítsátok el a vállaitokat, kezeket ki a zsebből, stb. Összpontosítsatok a tér kitöltésére, úgy, hogy senki ne ütközzön egymásnak, és ne körbe-körbe menjenek a diákok. Növeljétek, majd csökkentsétek a sebességet – anélkül, hogy a diákok egymásba ütköznének – és teremtsenek szemkontaktust a többiekkel a teremben.

2. Haladó változat: 1) Amikor valakinek a szembe nézel - mosolyogj rá! 2) Mosolyogj és köszönj! 3) Állj meg, mosolyogj és köszönj! Aztán sétálj tovább.

3. Ezután mondj egy számot! A diákok feladata a lehető leghamarabb csoportokat alkotni ennyi résztvevővel (nyomatékosítsd a gyorsaságot, hogy a diákok a hozzájuk közel állókat válasszák, ne klikkek, baráti társaságok szerint csoportosuljanak). Próbáljátok ki! Ha szükséges, számolj vissza 5-től. Álljatok meg, és próbálkozzatok újra, amíg mindenki megérti a feladatot.
Mondj egy számot, a diákok pedig rendeződjenek csoportokba. Az egyes csoportokban:

3. nap:

a) Ki hozhat döntéseket, amikor közösen játszunk? Közös beszélgetés a csoportokban.
b) Mikor éreztél olyat, hogy legszívesebben ráüvöltenél, és csúnya dolgokat mondanál valakinek? (például, mint amikor Léna azt mondja Helgának, hogy gorillapofa). Kérd meg a diákokat, hogy beszélgessenek erről a csoportokban, ügyelve arra, hogy mindenki szóhoz jusson
c) Mikor voltál nagyon izgatott egy találkozástól, mikor vártad nagyon, hogy viszont láss valakit? A csoportok hozzanak létre egy-egy állóűépet, ami azt ábrázolja, milyen érzést kelt bennünk az öröm, hogy találkozhatunk valakivel, aki már nagyon hiányzott.

4. nap:

A csoportok készítsenek állóképeket egy tárgy és egy érzelem összekapcsolásával (pl. kötekedő autó, boldog hinta, szomorú ház, lelkes telefon, vagy ijedt tejesdoboz).
4 Közös reflexió az egész osztállyal: Mire jutottak a különböző csoportok?

 

Reflexió : Gondolatolvasók

Ennek meg kell történnie:

Miközben a diákok párokban fekve egymás gondolataiban olvasnak, reflektálnak rá, hogy mire fognak a legjobban emlékezni az aznapi foglalkozásból.

Szükséges:

 

Előkészíteni:

 

A tér előkészítése:

 

Így néz ki a tér:

Tágas tér

ÚTMUTATÓ:

1. A diákok álljanak fel két sorban, az egymással szemben állók alkossanak párokat.

2. A párok keressenek maguknak helyet a teremben, ahol kényelmesen le tudnak feküdni, bőven van körülöttük tér. Ne tartson sokáig az elrendeződés, inkább segítsetek helyet találni azoknak, akiknek esetleg nehézséget okoz a feladat.

3. Kérd meg a diákokat, hogy feküdjenek hanyatt egymás mellett, egy számukra kényelmes pozícióban. Ezután kérd meg őket, hogy fogják meg párjuk kezét.

4. Kérdezd meg, mindenkinek sikerült-e elrendeződni. Ha minden rendben van, kérd meg a diákokat, hogy csukják be a szemüket.

5. Magyarázd el a diákoknak, hogy most meg kell próbálniuk közvetíteni a párjuk számára gondolataikat. Ez nem könnyű feladat, lehet, hogy hosszú ideig fog tartani, amíg sikerül. Segíthet esetleg, ha a párok egymásnak döntik a fejüket.

6. Kezdhetjük! Most a pároknak az a tagja kezdjen, akinek a születésnapja óta kevesebb idő telt el. Gondoljon valamire az aznapi fő tevékenységből.  Magyarázd el milyen fontos, hogy most csak erre az egy dologra gondoljanak, olyan erősen, ahogyan csak tudnak. Próbálják meg ezt a gondolatot kihúzni a saját fejükből, és betenni a párjuk fejébe. Ha az, aki ’gondolt’ befejezte, gyengéden szorítsa meg a partnere kezét. Ekkor a pár másik fele következik. Kiegészítés: Legyen egy extra kérdés az aznapi foglalkozásról, ugyanígy.

7. Kérd meg a párokat, hogy beszéljék meg, szerintük mire gondolt a másik. Talált, nem talált? 

8. Közös reflexió az egész osztállyal: Könnyebb vagy nehezebb volt egymás mellett fekve gondolatot olvasni? Hogyan lehetünk jobbak a gondolatátvitelben? Hallgassuk meg a diákok javaslatait.

Tanárok vezette napok. Ötletek a fő tevékenységekhez

A) Fórumszínház
Használjátok ugyanazt a módszert, mint a 2. foglalkozáson, de először szánjatok időt arra, hogy a diákok különböző forgatókönyv-javaslatokkal állhassanak elő (vagy használjatok egy–két ötletet a hét eleji foglalkozásról, vagy témákat, amelyekkel a pedagógusok szerint a csoport szempontjából releváns lenne dolgozni). Írjátok le különböző forgatókönyv-javaslatokat, és húzzátok ki egy kalapból azt, amelyiket megvalósítjátok.         
Figyelem! Ha valós történetet használtok az előadás alapjául, amiben a csoport több diákja is érintett, mindenképpen győződjetek meg róla, hogy mindenki megértette és jóváhagyta az esemény felhasználását. Gondoskodjatok róla, hogy a feldolgozás az érintettek számára biztonságos közegben történjen, és hogy a hangsúly a közös segítségnyújtáson legyen egy nehéz helyzet megoldásában.

B) Milyen érzés vagyok?

  1. Ragasszatok fel egy érzelmet/hangulatjelet (emoji) minden diák hátára. (Kérd meg a többi felnőttet, hogy segítsenek mindenkinek feltenni a hangulatjeleket).
  2. A: A diákok sétáljanak a térben (úgy, mint a bemelegítésben, szemkontaktust teremtve a többiekkel). A diákok nem tudják, hogy milyen érzés van a hátukon, a többiek segítenek nekik kitalálni, úgy, hogy ha sétálás közben szembetalálkoznak, arcukkal a másik hátára ragasztott érzelmet tükrözik.
    B: Minden diáknak meg kell tudnia, milyen érzelem van a hátára ragasztva, úgy, hogy igen/nem kérdéseket tesznek fel egymásnak, de az érzéseket nem nevezhetik meg.
  3. Ha van már egy elképzelésük, hogy milyen érzelmet viselnek a hátukon, jelentkezzenek, majd nevezzék meg az érzelmet. Ha helyes: leülhetnek, ha nem talált, folytassák a játékot.
  4. Folytassátok, amíg mindenki elkészül.

C) Alkossatok érzelmeket ábrázoló fényképeket
Minden csoportnak alkotnia kell egy fényképet, amely egy érzelmet ábrázol. Minden csoport legalább két érzelmet próbáljon ki. A csoport egyik tagja vegyen fel egy, az érzelmet ábrázoló pózt, és az érzelem szava (pl: bánat) is szerepeljen a képen valamilyen módon. A csoport egyik tagja készítsen fényképeket, tablet-tel, vagy telefonnal.
1. Osszátok be a csoportokat.
2. Minden csoport egyezzen meg két érzelemben, amelyekkel dolgozni fog. Körülbelül 2 percet hagyjatok az egyezkedésre.
3. A csoportok egyszerre egy érzéssel dolgozzanak. A diákok egyezzenek meg az alábbi pontokról (írd a pontokat a táblára):
a) Hogyan lehet megragadni a választott érzelmet a kamera előtt? b ) Ki mutassa meg az érzelmet? c ) Ki fényképezzen? d ) Hol készítsük el a képet, hogy megfelelő hátteret adjon az érzelemnek? e) Válasszatok kellékeket, ha úgy gondoljátok, hogy érdekesebbé teszi a képet. f ) Hogyan illesszük be az érzelem szavát a képbe?
4. A csoportok készítsék el a képet. Kísérletezzenek a távolsággal, a szöggel (felülről/alulról, oldalról, stb.). Állítgassák, finomítsák folyamat közben.
5. Ismételjék meg a 3. és 4. lépést a második választott érzelemmel.
5. Az osztály nézze meg közösen a csoportok által készített fényképeket, és beszélgessetek a folyamatról, az alkotás közben meghozott döntésekről.

D) Fejezzétek be Léna és Annamari történetét
Olvasd fel a teljes történetet Lénáról és Annamariról. A diákok rajzolhatnak/írhatnak mesehallgatás közben. Utána: Beszélgessetek a könyvben szereplő megoldásról azoknak a megoldásoknak a fényében, amelyekre az osztály a fórumszínházon keresztül talált rá a 2. foglalkozáson.

E) Gyakoroljátok a "Ki tud vitorlázni?" kezdetű dalt a 6. napra való felkészülésként (énekelve, vagy szavalva ismerkedve a szöveggel).