Bemelegítés : Szám-csoportok |
|
|
Ennek meg kell történnie: |
A diákoknak hozzá kell szoknia, hogy mozgás közben hallanak utasításokat. A szám-csoportokban a diákok a barátságról beszélgetnek. |
|
Szükséges: |
|
|
Előkészíteni: |
|
|
A tér előkészítése: |
|
|
Így néz ki a tér: |
Tágas tér |
|
ÚTMUTATÓ: 1. Az osztály összegyűlik a bemelegítésnek kijelölt térnél. Minden diák sétáljon egyedül, anélkül, hogy bárki máshoz érne. Használjátok az egész teret. Kedvesen terelgesd a diákokat: találjátok meg a megfelelő tempót, kerüljétek egymás tekintetét, lazítsátok el a vállaitokat, kezeket ki a zsebből, stb. Összpontosítsatok a tér kitöltésére, úgy, hogy senki ne ütközzön egymásnak, és ne körbe-körbe menjenek a diákok. 2. Ezután mondj egy számot! A diákok feladata a lehető leghamarabb csoportokat alkotni ennyi résztvevővel (nyomatékosítsd a gyorsaságot, hogy a diákok a hozzájuk közel állókat válasszák, ne klikkek, baráti társaságok szerint csoportosuljanak). Próbáljátok ki! Ha szükséges, számolj vissza 5-től. Álljatok meg, és próbálkozzatok újra, amíg mindenki megérti a feladatot. 3. Mondj egy újabb számot, a diákok pedig alkossanak csoportokat. A diákok a csoportokban beszélgessenek a következőkről: a) Mit jelent jó barátnak lenni? Kérd meg a diákokat, hogy beszélgessenek erről a csoportban, ügyelve arra, hogy mindenki szóhoz jusson. Derítsétek ki, hogy ki mivel ért egyet, és mivel nem. 4. Közös reflexió az egész osztállyal: Mire jutottak a különböző csoportok? |
|
Reflexió: Gondolatolvasók |
|
|
Ennek meg kell történnie: |
Miközben a diákok párokban ülve egymás gondolataiban olvasnak, reflektálnak rá, hogy mire fognak a legjobban emlékezni az aznapi foglalkozásból. |
|
Szükséges: |
|
|
Előkészíteni: |
|
|
A tér előkészítése: |
|
|
Így néz ki a tér: |
Tágas tér |
|
ÚTMUTATÓ: 1. Maradjanak meg a fő tevékenység során kialakult párok. 2. A párok keressenek maguknak helyet a teremben, ahol kényelmesen le tudnak ülni, bőven van körülöttük tér. Ne tartson sokáig az elrendeződés, inkább segítsetek helyet találni azoknak, akiknek esetleg nehézséget okoz a feladat. 3. Kérd meg a diákokat, hogy üljenek le egymással szemben, egy számukra kényelmes pozícióban. Ezután kérd meg őket, hogy nyújtsák ki egymás felé a kezüket, és fogják meg egymás kezét vagy karját. 4. Kérdezd meg, mindenkinek sikerült-e elrendeződni. Ha minden rendben van, kérd meg a diákokat, hogy csukják be a szemüket. 5. Magyarázd el a diákoknak, hogy most meg kell próbálniuk közvetíteni a párjuk számára gondolataikat. Ez nem könnyű feladat, lehet, hogy hosszú ideig fog tartani, amíg sikerül. Segíthet esetleg, ha a párok egymásnak döntik a fejüket. 6. Kezdhetjük! A pár egyik tagja gondolja ki, mi az, amire a legjobban fog emlékezni az aznapi foglalkozásról. Magyarázd el milyen fontos, hogy most csak erre az egy dologra gondoljanak, olyan erősen, ahogyan csak tudnak. Próbálják meg ezt a gondolatot kihúzni a saját fejükből, és betenni a párjuk fejébe. Ha az, aki ’gondolt’ befejezte, gyengéden szorítsa meg a partnere kezét. Ekkor a pár másik fele következik. 7. Kérd meg a párokat, hogy beszéljék meg, szerintük mire gondolt a másik. Talált, nem talált? Akárhogy is, ügyesek voltak, és közelebb kerültek hozzá, hogy képesek legyenek olvasni egymás gondolataiban. Ha most nem sikerült kitalálni, csak tovább kell gyakorolni. Lehetséges, hogy valaki más annyira ügyesen közvetítette a gondolatát, hogy amire tippeltél, az valamelyik másik osztálytársad elkapott gondolata volt? |
|
Fő tevékenység: Élő diavetítés egy barátság elromlásáról |
|
|
Ennek meg kell történnie: |
Az osztály meghallgat egy barátságról szóló történetet. Ezt követően a diákpárok ’szoborokként’ megalkotnak három állóképet a barátságról, melyet diavetítésként begyakorolnak, és megmutatnak az osztálynak. |
|
Szükséges: |
Ida Jackson "Léna és Annamari" című története. (lásd Feladatbank) |
|
Előkészíteni: |
|
|
A tér előkészítése: |
|
|
Így néz ki a tér: |
Elrendezés mesehallgatáshoz, tágas tér, elrendezés bemutatóhoz |
|
ÚTMUTATÓ: 1. Olvasd fel hangosan a "Léna és Annamari" című mesét, amely egy barátság elromlásáról szól, addig a mondatig, hogy: 2. Osszátok párokba a diákokat. 3. A párok készítsenek szobrot/állóképet két jóbarátról. Lehetséges segítő kérdések: Mit csinálnak a barátok? Hogyan érzik magukat? Meg tudjátok valamilyen módon mutatni azt az érzést, ami bennük van? Ha a párnak sikerült megegyeznie, alkossák meg testükkel az állóképet. Mutassák meg azt egy felnőttnek, és jegyezzék meg a képüket. 4. Ezután a párok hozzanak létre újabb szobrot/állóképet, ahol ugyanezek a barátok összevesznek. Segítő kérdések: Miből látszik, hogy két barát összeveszett? Mit csinálnak? Milyen pózban állnak? Milyen érzések kavarognak bennük? Meg tudjuk mutatni valamilyen módon azt az érzést, ami bennük van? A diákok mutassák meg az elkészült állóképüket egy felnőttnek, és jegyezzék meg azt. 5. Azután a párok gondolkozzanak azon, mi történhetett a barátság és az összeveszés pillanata között? Mi történt, ami miatt elromlott a barátság? Készítsenek egy állóképet, ami ezt mutatja meg. Az elkészült művet mutassák egy felnőttnek, és jegyezzék meg azt. 6. Kérd meg a párokat, hogy változzanak képről képre, mint egy diavetítés: Először a barátságkép, aztán az összeveszés pillanata, végül az elromlott barátság állóképe. Először a párok külön gyakoroljanak, majd az egész osztály egyszerre, mindenki a saját helyén, akkor váltva a képet, amikor a foglalkozás vezetője tapsol. Biztosítsatok minden párnak időt a begyakorlásra. Ha mindenki készen áll, akkor lépjetek tovább. 7. Rendeződjetek el a bemutatóhoz, mindenki gyűljön össze és üljön le a ”nézőtérre”. Idézzétek fel az 1. témánál lefolytatott beszélgetést arról, hogyan lehetünk jó közönsége egymásnak: Mi kell ahhoz, hogy jó közönség legyünk? Az előadás szabálya: a foglalkozás vezetője az egyetlen, aki véleményt mondhat a ”színpadon” történtekről, senki más. 8. A közönség gyakorol: amikor tapsot hallanak (a foglalkozás vezetőjétől), mindenki csukja be szemét. Amikor ismét tapsot hallanak, nyissák ki a szemüket. Próbáljátok ki. Ha mindenki megértette, kezdődhet a bemutató! 9. A bemutató. A párok egyesével mutatják be a diavetítésüket, a következők szerint: Az előadó pár kiáll a többiek elé, a „színpadra”. Taps (a közönség becsukja a szemét). A pár felkészül az első képre: Barátság. Taps. A közönség kinyitja a szemét, és körülbelül 3 másodpercig nézik a képet. Taps (a közönség becsukja a szemét). A pár felkészül a 2. képre: Összeveszés. Taps – a közönség kinyitja a szemét, és körülbelül 3 másodpercig nézik a képet. Taps (a közönség becsukja a szemét). A pár a 3. képre készül: Az elromlott barátság. Taps – a közönség kinyitja a szemét, és körülbelül 3 másodpercig nézik a képet. 10. Következhet a második pár. Ismételjétek addig, amíg mindenki meg nem mutatta a „diavetítését”. 11. Mindenki üljön körbe a földön. A foglalkozás vezetője tegyen rövid, jól érthető, elismerő megjegyzést valamire, amit a párok jól csináltak. Reflexiós kérdés: Milyen volt megmutatni az alkotásaitokat a többieknek? Honnan láthattuk, hogy az egyes párok barátok? És hogy már nem azok? Milyen módokon romlottak el a barátságok? Zárjátok le egy pozitív kérdéssel, ami megelőlegezi a következő foglalkozás témáját: Ha valami elromlott közöttünk - hogyan lehetünk újra barátok? A következő foglalkozáson közösen találunk majd megoldásokat erre a kérdésre. |
|