Page 62 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
P. 62

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
tebb elemzésre, ami kiváltképpen igényli az adatok értelmes csoportosítását.
Ilyen probléma például a feladatellátási helyek teljes részletességgel, de csoportosításra kevéssé alkalmas rögzítése, mint például az Arany János Te- hetséggondozó Program keretében működő kétnyel- vű, hat évfolyamos gimnázium, amely esetén három cellában kellene rögzíteni az információkat, külön a két tannyelvű programot, külön az AJ programot és külön a gimnáziumi feladatellátási helyet, azon belül a hat évfolyamot.
9. Összefoglalás
A továbbhaladási mutatók mindenhol a középisko- lák eredményességének kiemelt indikátorai világszer- te. Hazánkban régóta elemzik a középfokú intézmé- nyeket ebből a szempontból, és meglehetősen sok adat is a rendelkezésre áll. Ugyanakkor ezeket az adatokat eltérő céllal és minőséggel gyűjtik össze, és alapos elemzésük – ami egyúttal garantálná az évről évre történő adattisztítást és az adatbázisok össze- kapcsolási lehetőségét – elmarad. E tanulmányban sem sikerült az ezekből fakadó problémákat megol- dani, így inkább csak leíró jelleggel tudtunk néhány továbbhaladási mutatót bemutatni: mélyebb elemzé- sükre nem volt mód.
2000-hez képest javult az általános iskolából kö- zépfokú oktatásba történő bejutás aránya, ez legin- kább a csökkenő tanulólétszámra vezethető vissza. Az intézményi kapacitások még most is túlmérete- zettnek tűnnek, a meghirdetett helyek mintegy felét (56%) tudták feltölteni az intézmények. Első körben a jelentkezők 7 százalékát nem vették fel – nagy részük túlkoros nagyvárosi tanuló. A szakképzés iránt az el- múlt 15 évben jelentős mértékben csökkent a keres- let: míg 2000-ben a tanulók 34 százaléka jelentkezett ilyen típusú oktatási intézménybe, addig 2014-re ará- nyuk 24 százalékra csökkent. Ugyanakkor a tovább- tanulási elképzelésekben meglévő települési lejtő hatása változatlanul fennmaradt, hiszen elsősorban falusi tanulók jelentkeznek a szakiskolákba.
Az ötven óránál több igazolatlan hiányzás tekin- tetében a regionális és a megyei eloszlást tekintve jól kirajzolódik, hogy az észak-magyarországi, észak-al- földi, illetve a dél-dunántúli régióban a legrosszabb a helyzet. Az észak-magyarországi régiók megyéiben a notórius hiányzók aránya az öt százalékot is elérheti.
Mindezek miatt nem tudtunk egy megbízható ösz- szevont változót létrehozni az egyes érettségitárgyak eredményéről, ezért az elemzést sem tudtuk elvégez- ni. Mindezek mellett az is nehézséget okoz, hogy az iskola típusánál szerepel egy egyéb kategória, amiről nem derül ki, hogy pontosan mit is jelent, valamint jelentős számú intézményről nincs is információ. Ér- demes lenne a későbbi elemzések érdekében ezeket az információkat következetesen összegyűjteni.
A leginkább érintettek a szakiskolák, ezek esetében elmondható, hogy minden tizedik tanköteles tanuló elérte az adott tanévben az ötven órát meghaladó igazolatlan hiányzást.
A felsőoktatásba a gimnáziumi tanulóknak van nagyobb esélyük bekerülni a szakközépiskolásokhoz képest. Különösen drámai az elmaradása ez utóbbi- nak az előzőtől a nyelvvizsgák tekintetében. Az ösz- szekapcsolható adatbázisok elemzése azt mutatja, hogy az évismétlési arányokat legerősebben az iga- zolatlan hiányzások befolyásolják, ami nem független a szövegértési eredményektől, a tanulói összetételtől és az iskolatípustól. E tekintetben több szempontból is a szakiskola tűnik különösen veszélyeztetettnek. Az adatok azt mutatják, hogy az igazolatlan hiányzá- sok jó indikátorai az évismétlésnek és lemorzsolódás- nak. Érdekes módon, míg az igazolatlan hiányzások és a kompetenciamérési eredmények között nega- tív a kapcsolat, az igazolt hiányzások esetében már pozitív. Ez azt mutatja, hogy nem a hiányzás ténye okozza a lemaradást, hanem a motiváció hiánya. A motiváltak igazolják a hiányzásukat, a nem moti- váltakat viszont nem érdekli, hogy megfeleljenek az iskola elvárásának.
A továbbhaladási mutatók nagyon fontos indiká- torai lehetnek az oktatási intézményeknek – az álta- lános és a középfokúnak egyaránt –, ezért érdemes lenne az erre vonatkozó adatokat kiemelten kezelni és a különböző adatbázisokból (KIFIR, Felvi) elem- zésre alkalmasan összekapcsolni. A hiányzásokat és bukásokat illetően érdemes lenne tanulói szintű adatokat gyűjteni, és ezeket összekapcsolni az ered- ményességi mutatókkal – a kompetenciamérési és az érettségi-adatbázisokból.
62 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán


































































































   60   61   62   63   64