Page 55 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

17. táblázat. A nyelvvizsgával rendelkező jelentkezők száma és aránya iskolatípusonként, 2014
Nyelvvizsgák száma (db)/ felvettek száma
Felvett, nyelvvizsgával rendelkezők aránya (%)
Nyelvvizsgák száma (db)/ jelentkezettek száma
Nyelvvizsgával rendelkező jelentkezők aránya (%)
Gimnázium
42,30
38,02
36,29
34,26
Szakközépiskola
12,87
12,66
9,25
9,78
Vegyes középiskola
38,88
35,50
34,88
34,09
Összes
30,43
27,87
25,69
24,86
Eta-négyzet
0,186
0,177
0,194
0,195
18. táblázat. A nyelvvizsgával rendelkező felvettek száma és aránya iskolatípusonként, 2014
Felvett nyelvvizsgával rendelkezők száma (fő)
Nyelvvizsgával rendelkező jelentkezők száma (db)
Felvettek átlagos pontszáma (fő)
Gimnázium
22,79
25,92
23,90
Szakközépiskola
2,98
3,09
3,20
Vegyes középiskola
10,08
11,18
11,09
Összes
12,98
14,60
13,73
Eta-négyzet
0,101
0,103
0,090
Vizsgáltuk azt is, hogy milyen típusú felsőoktatási képzéstípusra vették fel az egyes iskolákból a jelentkező- ket. Gimnáziumból elsősorban gazdasági (18,8%), műszaki (14,1%), bölcsész (11,7%), jogi-igazgatási (11%), egészségügyi (10,2%) és pedagógiai (10,1%) képzésen tanulnak tovább a diákok. Ezzel szemben a szakközép- iskolából a diákok több mint 40 százaléka gazdasági (20,5%) és műszaki (19,9%) területen folytatja.
19. táblázat. A felvettek megoszlása a különböző képzési típusok között a középiskola szerint (százalék)
agrár
bölcsész
egészség
gaz- dasági
informa- tika
jogi- igazga- tási
műszaki
művészi
pedagó- giai
társada- lom-tu- dományi
ter- mészet- tudo- mányi
Gimnázium
4,5
11,7
10,2
18,8
5,0
11,0
14,1
3,8
10,1
4,2
6,6
Szak- középiskola
5,6
6,7
5,9
20,5
6,9
10,7
19,9
5,6
10,4
2,4
5,3
Vegyes középiskola
5,3
14,4
7,9
21,7
4,4
8,7
12,6
4,1
10,3
4,9
5,9
7. A KIR-STAT- és az OKM-adatok
összekapcsolása és a továbbhaladásra
ható tényezők
Az összekapcsolt KIR-STAT és az országos kom- petenciamérés adatbázisán vizsgáltuk, hogyan függ össze a hiányzások száma, a kompetencia-pont- szám, valamint a képzés típusa. Ehhez korreláció-
elemzést végeztünk, hogy lássuk, van-e kapcsolat a változók között, és ha igen, akkor az negatív vagy pozitív-e.14 Az összefüggések nem meglepők.
14 A korrelációelemzés során a korrelációs együttható –1 és 1 közötti értéket vehet fel. A korreláció azt jelenti, hogy az egyik változó értékeinek változásával milyen irányba mozognak a másik változó értékei.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 55