Page 53 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

6. Külső továbbhaladási mutatók
(a felsőfokon történő továbbtanulás adatai a Felvi-adatbázis alapján)
A felsőoktatási felvételi arányok alapján van a szülők- nek leginkább lehetőségük megítélni egy középiskola munkáját, ezekből kiindulva választják ki gyermekük számára a legjobbnak tűnő középiskolát. Ez csak részben köszönhető annak, hogy valóban világszerte ez a legfelkapottabb mutató, emellett az is tény, hogy más, a középiskola eredményességét jelző adatok – mint az érettségiadatok – nem elérhetők a nyilvá- nosság számára. A szakmai bizonyítványokról is csak aggregált adat áll rendelkezésre a KIR-STAT-ban, az adatok nincsenek egyéni sorosan rendezve és tisztít- va, ezért nem is képezhetők belőlük indikátorok. Ez utóbbi adat jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozik.
A Felvi a magyarországi felsőoktatás- ba jelentkezőkről szolgáltat információt, de mivel a benne szereplő érettségi- és nyelvvizsgaadatok nem teljes körűek, az intézmények munkáját nem tudjuk belőle korrekten megítélni. Ráadásul ma már két- felé is torzít az adathiány: nincsenek benne azok, akik külföldön tanulnak tovább – és tudjuk, hogy a számuk ma már nem elha- nyagolható –, valamint azok sem, akik eleve nem is felvételiztek. Az adatok így inkább illusztratív jelleggel bírnak.
Célszerű lenne a teljes körű érettségiadatokat in- tézményi szinten bemutatni, ehhez viszont szükség lenne az érettségi-adatbázis rendbehozatalára, majd arra, hogy a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegyék. Ez jelenleg kimerül abban, hogy aggregált, ráadásul halmozott adatokat tesznek közzé az Okta- tási Hivatal honlapján. Még az sem derül ki belőlük, hogy hányan érettségiztek tantárgyanként és milyen eredménnyel. Ehelyett olyan adatokat találhatunk, hogy összesen hány érettségi vizsga zajlott le mate-
matikából vagy egyéb tantárgyakból. Ez tipikus pél- dája annak, amikor a tanügy-igazgatási adatot nem használják elemzésre, így az információkat – miután az érettségiket valahogy kiadják – ömlesztve zúdít- ják a rendszerbe, ahol aztán évről évre tisztítatlanul halmozódnak. A problémát orvosolná, ha az érettsé- gi-adatbázis alapján évente ugyanúgy kutatói adat- bázis készülhetne, mint a KIR-STAT vagy az OKM adataiból.
A felvételi adatokról közöl ugyan statisztikákat a www.felvi.hu, de ezek elsősorban felsőoktatás-cent- rikusak, így a középiskolákról nem kapunk informá- ciót. Másrészt nem közölnek indikátorokat, csak adatokat, így viszonylag bonyolult lenne mutatókat képezni ezek alapján. Különösen bonyolítja az időso- ros összehasonlítást a régi duális és az új lineáris két- szintű rendszer, valamint a keresztféléves képzések közötti kompatibilitási probléma.
A Felvi 2014-es adatbázisa alapján csak felvillan- tani tudunk néhány jelenséget. Országosan közép- iskolánként átlagosan harminc tanuló jelentkezik a felsőoktatásba, és 66 százalékuk felvételt is nyer. A felvettek aránya a gimnáziumi tanulók körében a legmagasabb (75%), a szakközépiskolákban a leg- alacsonyabb (60%), de – tudva, hogy ez a típusú középiskola szakmára is felkészít – ez az arány ma- gasnak mondható (lásd 14. táblázat). A szakközép- iskolákban jól láthatóan sokkal inkább biztosra men- nek, így az első helyen felvettek aránya magasabb, mint a gimnáziumoknál (lásd 15. táblázat), a felvételi pontszámokat illetően bár alatta maradnak a gim- náziumi jelentkezőknek, de nem drámai mértékben.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 53