Page 49 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A gimnáziumi szektor nyolcvanas évekbeli viszonylagos egysége a kilencvenes évek során széttöredezett, és attól függően nevezi a kínálat sokszínűvé válásának vagy az átláthatóság és az átjárhatóság megnehezülé- sének valaki a jelenséget, hogy optimista vagy pesszimista az illető. A szerkezetváltó gimnáziumi programok beindítása a kilencvenes évek első felében volt a legdinamikusabb, amikor egyrészt erre az oktatáspolitika le- hetőséget adott – ha nem is kifejezetten bátorította, de eltűrte a jelenséget –, másrészt amikor a gyereklétszám csökkenése a középfokú intézményeket is nehéz pénzügyi helyzetbe hozta, ezért érdekeltté váltak a lefelé irányuló terjeszkedésben. Országosan – a már meglévő középfokú kínálat, a helyi oktatáspolitika, a demográfiai változások és a lakossági elvárások eredőjeként – igen eltérő gimnáziumi kínálat alakult ki. A szerkezetváltó gimnáziumi szektor Budapesten, valamint Pest, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében erősödött meg a legjobban, míg a négy évfolyamos gimnáziumi képzés arányaiban a legstabilabbnak Baranya, Szabolcs-Szat- már, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megye bizonyult (lásd 8. ábra). Hajdú-Bihar és Békés megye, amellett hogy a középmezőnyben foglalnak helyet, a hatosztályos gimnáziumi képzés magasabb arányával tűnnek ki az országos átlagból, míg Vas megye azzal vívja ki a figyelmet, hogy ott a viszonylag nagyobb arányú négy évfolyamos gimnáziumi férőhelykínálat mellett a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés arányai is viszonylag magasnak mondhatók.
8. ábra. Gimnáziumi férőhelyek programonként és megyénként, 2014
A szakképzéshez viszonyítva nagyobb arányú a gimnáziumi helyek kínálata Békés, Baranya, Hajdú-Bihar és Pest megyében, a szakiskolai képzési kínálat arányaiban a legkisebb Budapesten – a gimnáziumi és szakkö- zépiskolai helyekhez viszonyítva.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 49
8 oszt. gimn. 6 oszt. gimn. 4 oszt. gimn.