Page 180 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
6.6. A kompetenciamérés intézményi ada- tai, a KIR-STAT-adatok és az intézményi hozzáadott index
A következő részben az intézményenkénti aggregált hozzáadottérték-adatok kapcsolatát vizsgáljuk a kompetenciamérés intézményi adataival és a KIR- STAT-adatokkal. Ugyanúgy bootstrap elemzést vég- zünk, mint az előzőkben.
A kapott eredményeket tekintve6 mindig pozitív hatású a kompetenciamérés adatai közül a 367. sz. társadalmi index (A telephely tanulói összetételinde- xe országos negyedei), és meglepő módon a tanulá- si nehézségekkel kapcsolatos indexek (369–371. sz. változók; A telephely tanulási nehézségekkel küzdők indexe).
A KIR-STAT-adatbázisból pedig a tantermi férőhe- lyek száma és több helyen, erősebbnek mutatkozva a szaktantermi férőhelyek száma (481–483. sz.) korrelál pozitívan a hozzáadott értékkel. Az 513. gyerekszám (nappali tagozatos tanulók száma) különösen a gim- náziumok esetén mutat viszonylag erős kapcsolatot a hozzáadott értékkel. Hasonló a szerepe az 536., az
6.7. A Felvi-adatbázis
érettségit szerzettek számát mutató változónak. Ér- dekes módon erős kapcsolatot mutat a hozzáadott értékkel a dlny2 (570. sz.), a két idegen nyelvet tanuló lánytanulók száma. Hasonlónak tűnik a 611., 612., 614. és 621. sz. változó, a végzettek, illetve a to- vábblépők száma, a tanév végi létszám és az igazolt hiányzással rendelkezők száma. Ezek közül nyilván elegendő egyet indikátornak tekinteni.
A negatív hatású faktorok között rendszeresen szerepel a két teszt standard hibájának intézményi átlaga. Az 551., 552., 564., 565. sz. változók az év- folyamismétlők számát mérik (utóbbi kettő külön a lányokét). Végül a 613. és 619. (nem lép tovább, ill. 30–50 közötti igazolatlan óraszámmal rendelkezők száma) azok, amelyek többnyire megjelennek a nega- tív hatások között.
Vajon mondhatjuk, hogy a hozzáadott értékkel bíró intézmények valószínűleg növelik a motivációt (vö.: aki motivált, az inkább jár az iskolába), s ezáltal a tel- jesítményt, ezért van összefüggés a hiányzási adatok és a hozzáadott érték között? Vajon miért van, hogy a nyolc évfolyamos gimnázium esetén mintha ezek az összefüggések nem állnának fenn?
Ebben az esetben az intézményi adatokat tudtuk összekapcsolni az intézményi hozzáadottérték-adatainkkal. Ahogy az alábbi táblázatból is látszik, a változók itt meglehetősen hasonlók.
18. táblázat. 2011/8. osztály–2013/10. osztály, szövegértés (a Felvi-adatbázis és a hozzáadott érték korrelációira vonatkozó konfidenciaintervallumok)
Egyéb
Gimnázium
Szakközépiskola
jel_szama
0,021
0,381
0,317
0,442
0,206
0,389
felv_szama
0,074
0,43
0,344
0,464
0,255
0,415
felv_ar
0,165
0,577
0,311
0,512
0,225
0,412
felvett_elsoh_szama
0,122
0,466
0,359
0,477
0,249
0,416
felvett_elsoh_ar
–0,182
0,336
0,069
0,319
–0,166
0,088
felvett_pont_atlag
0,173
0,493
0,359
0,501
0,202
0,42
felvett_nyv1
0,162
0,532
0,381
0,555
0,31
0,5
felvett_nyv2
0,15
0,509
0,374
0,573
0,301
0,499
jel_nyv1
0,203
0,516
0,389
0,554
0,318
0,51
jel_nyv2
0,156
0,505
0,378
0,574
0,308
0,503
felvett_nyv_db
0,151
0,44
0,374
0,482
0,293
0,432
felvett_nyv_fo
0,132
0,431
0,381
0,488
0,292
0,434
jel_nyv_db
0,151
0,44
0,374
0,482
0,293
0,432
jel_nyv_fo
0,121
0,428
0,376
0,488
0,3
0,439
6 A számításokat lásd Függelék 19–26. táblázat.
180 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán