Page 169 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

Tehát egyértelmű, hogy itt már a szövegértés az erősebben ható faktor.
5. táblázat. Az együtthatók számszerű értékei
(Intercept)
O_zpsc.x
csh_index.y
8 évfolyamos gimnázium
0,270
0,078
18,333
6 évfolyamos gimnázium
–24,188
0,087
27,965
4 évfolyamos gimnázium
–68,653
0,103
23,958
szakközépiskola
–37,705
0,067
22,556
szakiskola
17,757
–0,022
24,342
Érdemes megjegyezni, hogy a matematikával ellentétben itt kisebbek az eltérések az egyes iskolatípusokra vonatkozó modellek között, bár a tendenciák itt is hasonlók: a szakiskoláknál a legalacsonyabb a két évvel korábbi teszteredmény együtthatója.
Ugyanazt a modellt lefuttatva mindkét tesztre kiszámoltuk az iskolák (OMid szerint) átlagos hozzáadott ér- tékét. A matematika és a szövegértés hozzáadott értékét mutatja a következő ábra, pirossal jelölve azokat az iskolákat, ahol legalább öt tanulónak volt érvényes eredménye mindkét modellnél. Megállapítható, hogy erős az összefüggés a két tárgyból megfigyelt iskolai hozzáadott értékek között. Ez a tény mindenképpen további elemzésre ad okot.
11. ábra. A matematika és a szövegértés hozzáadott értékének ábrázolása iskolánként, 2010/8. osztály–2012/10. osztály
5.1.3. A pontszámváltozás vizsgálata 8. és 10. osztályban intézménytípusonként (2011–2013)
Itt is elismételtük az előző fejezet iskolatípus függvényében elvégzett hierarchikus-lineáris elemzését a 2011-ben 8. osztályosokra és a 2013-ban 10. osztályosokra, elsősorban az eredmények stabilitásának vizsgálata miatt. Matematika
Hasonló az ábra a 2010–2012-re vonatkoztatott eredményekhez. A négy- és hatosztályos gimnáziumnál szo- rosabb, a nyolcosztályos gimnáziumnál és a szakközépiskolánál lazább a kapcsolat a korábbi teszteredmény- nyel. A szakiskolánál alig látszik ilyen összefüggés.
A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán • 169